AJÁNLÓ
 
19:37
2013. 01. 14.
Szeptember 29-én a Prezi előadótermében rendezi meg a Fenntartható Magyar Egészségügyért...
A bejegyzés folyatódik
 
19:37
2013. 01. 14.
Kirívóan magas az Egészségügyi Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériumának adósságállománya....
A bejegyzés folyatódik
 
19:37
2013. 01. 14.
Korábbi posztunkban már fejtegettük, hogy a blog ”mögött” alakulóban van egy egészségügyért...
A bejegyzés folyatódik
 
19:37
2013. 01. 14.
A Magyar Közlöny 51. számában megjelent 2013. évi XXV. törvény rendelkezik az állami kézben...
A bejegyzés folyatódik
 
19:37
2013. 01. 14.
Kedves Olvasók, Mi a szike blog írói – egy orvos (dr. Bálint Botond) egy közgazdász (Szász...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Mibe kerül a dohányos?

0 Komment
0 Reblog

Cigarette_smoking_costs_t751x500.jpg

Igen komoly népegészségügyi problémát jelent hazánkban a dohányzás mind a fiatalkorúak, mind  - természetesen - a felnőtt lakosság körében. Ma már iskolás, sőt, óvodáskorban is szerepet kap  - az egészségfejlesztési programok részeként - a dohányzás megelőzése, esetenként a dohányzásról való leszoktatás, mint végső egészségpolitikai cél. Magyarországon a naponta dohányzók lakossághoz viszonyított aránya az európia unión belül viszonylag magas, 30% feletti:

 dohányzás.jpg

(Eurostat adatbázis, 15 év feletti napi rendszerességgel dohányzók száma a lakosság százalékában - Ausztria nekem gyanús, megnéztem OECD és WHO adatbázisokban is, ott jóval alacsonyabb értékek voltak láthatóak!)

Ez önmagában nézve is óriási szám, de mennyit jelenthet ez vajon pénzbeli teherként? Nos, itt kezdődik a dolog igazán izgalmas része. Általában valaki ahhoz ragaszkodik, hogy a dohányzás összességében több kiadást generál az államnak, mint amennyi bevételt hoz, míg mások többre becsülik a bevételi oldalt, mint a kiadásokat. Ez utóbbi nyilatkozatban a cseh egészségügyi miniszter egyenesen tízszeresére becsülte - a cseh egészségügyi minisztérium számításaira hivatkozva - a dohányzásból fakadó adóbevételeket az egészségügyi kiadásokhoz képest. Természetesen ezen viták hátterében, sokszor bármennyire megalapozottnak tűnik is, általában személyes érdekek húzódnak az érvrendszerek mögött. A tanulmányok megírásakor általában - ahogy mondani szokás - az üléspont határozza meg az álláspontot, tehát mindenki úgy alakítja, alkotja meg saját "tudományos bizonyítékát", ahogyan az érdekében áll. A cseh miniszternek például az állt érdekében, hogy megpróbáljon saját ágazata számára bizonyos részt megszerezni a hatalmas dohányipari befizetésekből. Az erről szóló viták tehát, bár izgalmasak, azonban legtöbbször meglehetősen meddők, ez az egyik oka annak, hogy a dohánylobbi kifejezetten hatékony munkát tud végezni a világ minden táján (no meg a tőkeerős iparág "megfelelő" személyekre gyakorolt rendkívüli "meggyőzőereje" miatt).

De maradjunk szigorúan az egészségügynél. Mennyivel kerül többe a dohányos az egészségügynek, mint egy egészséges biztosított? Fontos kérdés, hisz a lakosság egyharmada napi dohányos, ez több, mint hárommillió embert jelent! Ráadásul az iskolai végzettséggel meredeken csökken a naponta dohányzók száma, míg a TB befizetések jó részét - köszönhetően az arányos járulékfizetésnek - a jól keresők, tehát általában a magasabb iskolai végzettségűek viselik, mivel pedig a TB fizetők száma csupán kb. 3,9 millió fő, ezért joggal kéri számon a társadalom jó része, hogy befizetéseiből milyen jogon költenek jóval többet a dohányosokra. Látszólag jogosan! A feltételezés, hogy a dohányzás növeli az egészségügyi kiadásokat már-már tautologikusnak tűnik, azonban alapjaiban hibás! Annak ellenére, hogy a dohányzás hatására jelentősen és sokszorosára nő a tüdőtumorok, obstruktív tüdőbetegségek és egyáltalán gyakorlatilag minden légúti megbetegedés incidenciája, valamint kisebb mértékben számos, a légúti megbetegedésektől független betegség előfordulási gyakorisága. Annak ellenére, hogy a felírt, és sokszor össze-vissza szedett gyógyszerek jelentősen terhelik a gyógyszerkasszát, valamint nő a beteg számára kifizetett pénzbeli juttatások mértéke is.  A dohányosok születéskor várható élettartama ugyanis hozzávetőlegesen 5 évvel rövidebb, mint az egészséges életmódot folytató lakosságé. Mivel pedig az egészségügyi kiadások túlnyomó része az  időskor utolsó, inaktív éveire esik, a dohányosok jó része pedig nem éli meg ezt az életkort (de ugyanez igaz többek között kóros elhízottság esetén is), így a dohányosra fordított kiadások mértékét végül meghaladják az "egészséges" emberre fordított egészségügyi kiadások. Természetesen adott életkorban összehasonlítva a dohányos midig több kiadást generál, "többe kerül" mint a nem dohányos, azonban ez a különbség a várható élettartamok eltérése miatt az utolsó években megfordul. 

dohányzás költség.jpg

 

 

 

 

 

 

 

A pirossal karikázott értékek a várt egészségügyi kiadásokat jelzik (*1000 euró) az elhízott, az egészséges életmódot folytató és végül a dohányzó populációban. Láthatjuk, hogy a várható egészségügyi összkiadások, összhangban a magasabb várható élettartammal az egészséges populációban a legmagasabbak! Hasonló eredményre jutott egy másik, a the New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány is.

Mennyiben befolyásolja, kell -e, hogy befolyásolja egyáltalán az egészségügyi és kormányzati döntéshozókat a tudat, hogy a dohányzás tulajdonképpen csökkenti az egészségügyi kiadásokat? Természetesen nem lenne helyes e gondolat mentén meghozni a döntéseiket. A dohányzás ugyanis csupán a rövidebb várható élettartam miatt csökkenti a kiadást, a korábban meghalt beteg azonban a továbbiakban nem termel GDP-t, nem fogyaszt, de legfőképp nem örül, nem szomorú, nem szül és nem nevel gyermeket, valamint nem okoz örömet szeretteinek. Ez pedig már nem mérhető. A Phillip Morris által, Csehország számára  készített tanulmány egyenesen odáig merészkedett, hogy a kiadási oldal "spórolásai" között nem csak a korai halálozás okozta elmaradt egészségügyi kezelésekből fakadó megtakarítást, de a nyugdíjkassza kiadásainak csökkenését is felsorolta és számszerűsítette. Ezért később bocsánatot is kértek. Mindent azért mégsem lehet...

A dohányzás okozta kiadások és az általa generált bevételek számháborújában tehát általában az a nyertes, akinek lobbitevékenysége erősebbnek bizonyul. Az elvesztett életévek társadalmi-gazdasági terhe így-úgy mérhető ugyan, azonban a személyes veszteségeket egy dohánycég befizetett jövedéki adója sem pótolhatja.

 



Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />

Utolsó kommentek