szike

Az országos epidemiológiai központ legutóbbi, 11. heti jelentése alapján folyamatosan csökken az influenzás megbetegedések száma. A március 11-17 közötti időszakban mintegy 19 ezer fő fordult orvoshoz influenza-szerű tünetekkel, ez körülbelül 35%-os csökkenést jelent a korábbi hetekhez képest. Hazánkban egyébként az influenzavírus A törzse volt a domináns (kb. 60%-ban), de Európa más területein nem volt ilyen egyértelmű az influenza A vagy B törzs dominanciája. Szerencsére idén – legalábbis amennyire én érzékeltem – nem alakult ki kisebb pánik és "szenzációhajhászat" az influenza körül, így viszonylag nyugodtan tudott lezajlani a járvány. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) beszámolója alapján általában előre lehet becsülni egy-egy influenzajárvány súlyosságát. Az ECDC holnapján hétről-hétre követhetjük a járvány terjedését, akár vissza is követhetjük azt.

 Influenza-térkép az ECDC honlapján - 2013. 11. heti állapot

Külön érdekesség, hogy a Google is elindított egyfajta járványfigyelő alkalmazást, mely a betegséggel kapcsolatos keresések alapján próbálja monitorozni a vírus terjedését és a járvány intenzitását,  lehetőséget adva akár országos bontásra is. Mindezt ráadásul meglepően jó eredménnyel teszi!

Az interaktív Google Flu itt érhető el

Természetesen előfordul,hogy a megfelelő hatóságok (itthon az Országos Tisztiorvosi Hivatal intézményei) kissé túl is becsülik a járványok súlyát, és az előre bejelentetthez képest jóval kevesebb, vagy kevésbé súlyos megbetegedés alakul ki. Ilyenkor persze elindul a találgatás és sorra születnek a különböző összeesküvés-elméletek, valamint a vakcináció jogosultságát megkérdőjelező hipotézisek. Fontos tudni, hogy egy-egy ilyen fertőzéshullám lezajlását előrevetíteni nagyon nehéz, és az átoltottság meghatározó lehet a járvány lefolyását illetően. Ha megfelelő intézkedések történnek, és a lakosság nem, vagy alig érzékeli az „influenzaszezont”, akkor sokszor éri negatív kritika a hatóságokat, holott az épp a célját érte el; nem alakul ki komolyabb megbetegedési hullám. Oltani főleg a veszélyeztetett csoportokat érdemes; időseket, krónikus betegeket, egészségügyi dolgozókat és esetleg a várandós nőket. A nem veszélyeztetett csoportok esetében a megelőzés (a kézmosás az egyik leghatékonyabb prevenció!) és a C-vitamin ilyenkor a legjob megoldás.

Ha valamire büszkék lehetünk itthon, az az oltóanyagok minősége, és a különböző járványügyi intézkedések. A szigorú oltási rend véglegesítésével és a tökéletes minőségű oltóanyagok alkalmazával (jó értelemben!) világelsők vagyunk a fertőző betegségek okozta megbetegedések és halálozások terén. Ez természetesen nem csak az időszakos oltásként alkalmazott influenzára, de a kanyaró, a rózsahimlő, a szamárköhögés, a tetanusz stb. esetén is igaz. A WHO adatbázisában nem találtam olyan országot, ahol kedvezőbb adatok lennének a fertőző betegségek okozta megbetegedések, halálozások terén. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne ilyen ország a világon, de gyorsan átnézve az európai országokat én nem leltem ilyenre.) Igaz, itt nagyságrendekkel kisebb halálozási számokat találunk, mint a fő halálokokat képező rosszindulatú daganatok és a keringési megbetegedések esetében, így jogosan jegyezheti meg valaki, hogy a táblázatban szereplő legjobban és legrosszabbul teljesítő ország között csupán 8 százezreléknyi (!) a különbség. Azonban a megbetegedések és az esetleges maradandó károsodások száma is ugyanezeket az arányokat tükrözi, de nagyságrendekkel nagyobb esetszámban, így pedig már bőven költséghatékonynak bizonyul az itthoni oltási gyakorlat mind egyéni, mind össztársadalmi szinten.

100.000 főre jutó standardizált halálozás fertőző betegségek esetén, 2010 - WHO adatbázis

Azt is érdemes megnézni, hogy milyen utat tettünk meg az oltási rend alkalmazása óta!

100.000 főre jutó standardizált halálozás fertőző betegségek esetén 1970-től 2010-ig - WHO adatbázis

Kijelenthetjük tehát, hogy az idén sem okozott világvégét az influenza, és minden rémhír, pletyka ellenére a járványügyi intézkedések  - az influenzától elvonatkoztatva is – itthon szerintem kifogástalanok és megbízhatóak. Csak reménykedni tudok abban, hogy ezt a szegmenst nem éri el a költségvetési "racionalizáció".

A nyár folyamán vált biztossá, hogy a fővárosban 2012 márciusa óta hepatitis A járvány zajlik (köznyelven vírusos májgyulladás). De mit is jelent ez az átlag budapesti polgár számára, kell –e félni a megbetegedéstől, mi is maga a betegség?

Mitől járvány?

Az utóbbi 1 évben a megbetegedések száma durván kilencszeresére nőtt a fővárosban a korábbi, 2011-es adatokhoz képest. Számszerűsítve: a betegség incidenciája (új megbetegedések száma adott időtartam alatt adott populációban) a korábbi 1-2/100.000 fő szintről 2012-re  10-11/100.000 fő szintre ugrott, így a betegek száma Budapesten körülbell 180 fő volt a korábbi 20-30 fő helyett (Országos Epidemiológiai Központ, Epinfo 7-8-as száma). Ez a 180 még mindig nagyon kevés a teljes budapesti lakossághoz viszonyítva, azonban a tendencia miatt - klilencszeres növekedés -  egyértelműen járványról kell beszélnünk.

 A hepatitis-A megbetegedések incidenciája (forrás: Epinfo 2013; 7-8-as szám)

Kiket érint leginkább?

A fertőződött betegek legnagyobb része férfi, a megbetegedések zöme a 30-39 éves korosztályból kerül ki, és túnyomórészt a rossz szociális helyzetben lévők, munkanélküliek, hajléktalanok, nyugdíjasok, alacsony iskolázottságúak fertőződnek. A betegség jellegéből adódóan – mivel cseppfertőzéssel terjedő virális járványról van szó – különösen veszélyeztetettek a rossz higiénés körülményekkel megáldott közösségi helyeken élő vagy ott megfordult lakosok, és az ő közvetlen környezetük (szociális otthon, hajléktalanszálló, de akár nem megfelelően kialakított szórakozóhelyek vagy rendezvények is). Területileg a VIII. IX. kerület a legveszélyeztetettebb környék. Létezik egyébként a betegség ellen védőoltás is, a KSH adatai szerint (101. oldal) 2010-ben nagyságrendileg 15-17 ezer ember kapott hepatitis A elleni védőoltás, nagyobb részük utazással kapcsolatos prevenció keretében. Az össz betegszám egyébként hosszú távon egyértelmű csökkenést mutat évről évre.

Milyen panaszokat okoz a betegség?

A hepatitis-A fertőzés egy szájon át terjedő virális megbetegedés, mely általában szennyezett tárgyak, étel, ital révén jut a szervezetbe, forrása a fertőződött széklet, a vírusok a környzetben is igen ellenállóak. Oki terápiája nem ismert, azonban védőoltással megelőzhető. A fertőződöttek nagy része (kb. 90%-a) észre sem veszi, ha elkapja a vírust (természetesen ettől még fertőzésforrás). Akiknél kialakulnak a tünetek, azoknál egy aspecifikus szakasz után, melyet rossz közérzet, hányinger, hányás, hasi fájdalom, esetleg láz jellemeznek, kialakul(hat) a májgyulladás okán a bőr és a szem sárgasága, esetleges viszketéssel társulva. A betegség általában - megfelelő immunrendszer mellett, ha nem áll fenn egyéb szerv, például a máj károsodása - maradandó károsodások nélkül, magától gyógyul. A fejlődő országokban egyébként szinte általános jelenség, gyermekkorban sokan átesnek rajta.

Kell –e félnem? Oltassam –e magam?

Attól rettegni minden nap, hogy elkapjuk a fertőzést teljesen alaptalan. Komolyan kell venni természetesen egy ilyen, a szokásos mintázattól eltérően jelentkező eseménysort, azonban a pánikkeltés (már ha van iylen) alaptalan. Láthatjuk a betegségek számából is, hogy nem egy óriási járványról beszélünk, persze a szokatlanul nagy betegszám miatt egyértelmű, hogy érdemes jobban odafigyelnünk. Elsősorban a személyes higiéné (kézmosás, megfelelő tisztálkodás, családban külön törülközők használata, gyakori ruhamosás stb.) előtérbe helyezésével és a közösségi terek szigorú ellenőrzésével érhető el a betegségek számának csökkenése és saját kockázatunk csökkentése. Pánik generálása és ennek következtében a védőoltások általános igénylése teljességgel indokolatlan lenne, de a veszélyeztetett csoportok esetében indokolt lehet a kampányszerű oltás (gyermekek, immunkhiányos állapotok, legyengült idősek, rossz szociális körülmények között, főként közösségi helyeken élők). Az első oltással  körülbelül 3-5 éves, egy második oltással (ez a teljes oltási sor) pedig mintegy 20 éves védettséget biztosíthatunk magunknak a kórokozóval szemben.

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!