Az írás vendégposzt, szerzője Hackl Krisztián, egészségügyi közgazdász, a mai mobile health konferencia egyik előadőja.

“Először nézd meg az embert, csak utána a technológiát”

(Mark Pollard)

A ‘REFORM’

Amikor az egészségügy reformja kerül szóba, legtöbben valami központilag végrehajtott, politikai indíttatású, elsősorban a szervezést érintő változtatásokra asszociálunk. A legújabb egészségügyi reform motorja azonban nem csak négyévente indul be, hanem minden nap jár. Ez a reform, ráadásul globális. Eszközökön, alkalmazásokon keresztül tanít, nevel bennünket, megváltoztatja szokásainkat. Nem függ egyes országok aktuális gazdasági helyzetétől, vagy egészségügyi rendszereik által nyújtott kapacitásoktól.

Ez a reform összefoglalóan az eHealth, közelebbről az mHealth.

TECHNOLÓGIA

A technika önmagában nem tud változásokat előidézni.

Mégis egy kézbe fogható méretű, akkumulátorral táplált eszközre letöltött néhány megabyte-nyi alkalmazás meg tudja változtatni mindennapi szokásainkat.

Ezek az alkalmazások már ma információkkal látnak el, képesek új igények kialakítására, egyre több mindent elemeznek a mi egyéni egészségügyi adatainkból, és mindezt úgy tárolják egy ‘felhőben’, hogy mi bármikor bárhonnan és szinte bármilyen eszközről hozzá is férhessünk.

A HÁTTÉR

A mobil eszközök és alkalmazások elmúlt években tapasztalható látványos fejlődése a “kütyük” közé “emelte” az mHealth megoldásokat - ideértve a mobil platformok fizikai és szoftveres oldalát csakúgy, mint a velük kommunikálni képes diagnosztikai és orvosi eszközöket.

A kütyü azonban csak a látvány, a jéghegy csúcsa. Egy élő példával élve, mintha egy gólyós spirométert úgy ismertetnénk, hogy az az eszköz amelyben ki és belégzéskor színes labdák ugrálnak. Ugyanez a spirométer egy játékszoftverrel összekötve egy asztmás gyermeknek élményeken keresztül, játékosan tanítja meg a helyes légzést, vagy épp erősíti a légzőizmait, miközben a játék résztvevői úgy mozognak, ahogy a gyerek beszív, vagy kifúj.

Az mHealth megoldások azok a kütyük, amelyek kihúzhatják a világot az évek óta tartó gazdasági visszaesésből.

K-HULLÁMOK

Orosz közgazdászként a Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev figyelte meg és írta le a gazdaság hosszútávú ciklikusságát. Minden ciklus esetében megkülönböztet 4 szakaszt: progresszió, recesszió, depresszió (mélypont) és emelkedés. E szakaszok közül a mélyponthoz kapcsolódik a piac megtisztulása, és a legtöbb innováció piaci megjelenése.

A ciklusokat bázis innovációkhoz köti, azaz azt mondja, hogy mindig egyetlen iparág viszi előre a világgazdaság fejlődését.

Előrejelzései szerint ezt a szakaszt, azaz a mélypont után kezdődő emelkedés időszakát éljük. A következő iparági motor pedig az egészségügy lesz.

MEGATRENDEK

Mindennapi értelemben könnyebben megfigyelhetőek azok az évekig tartó, trendszerű változások, amelyek a K-Hullámokhoz hasonlóan egyszerre jelennek meg az élet több területén, nemzetközileg, és rendszerfüggetlenül. Ezek a megatrendek többek között:

• PERSZONALIZÁCIÓ - vagyis életünk minden körülményét személyre szabottan kapjuk kézhez. Ez a folyamat megváltoztatja az emberek tárgyakhoz és egymáshoz fűződő interakcióinak dinamikáját.

• MINIATÜRIZÁLÓDÁS - nem csak technológiai trend. Képesek vagyunk egyre közelebbről látni, mérni, figyelembe venni világunk mind fizikai, mind szociál-dinamikai jelenségeit.

• GAMIFICATION - eljátékosítás / élménykeresés. Nem csak a tanulás, tanítás játékosabbá tételéről van szó, hanem arról, hogy minden tettünkért egyre inkább azonnali elismerést / ellentételezést várunk.

• PEER-to-PEER mindenben - egyszerű hasonlattal élve pénzügyeinkben, vagy abban, hogyan törödünk az egészségünkkel a szomszédtól hallottakat / tanultakat másoljuk. Változik azonban a ‘szomszéd’ fogalma, ma már lehet, hogy az információ szolgltató sokezer kilométerre él tőlünk.

• COLLABORATIVE vagy SHARED CONSUMPTION - azaz a felelősség megosztás élvezete. Ilyen a városi bicikli (pl.: legújabban a BuBi) Miért álljon az autóm a garázsban, ha nem használom? Miért építsünk műtőket, amelyek kihasználatlanok, miért vegyünk meg egy drága orvosi műszert, ha csak ritkán kell? A virtuális téren túl fizikai terünket is globális szemlélettel osztjuk meg egymással, legyen szó akár az időnkről (munka), eszközeinkről, vagy erőforrásainkról. Külön vállalkozási formává válhat e metódus, ahol pl.: adott közösség arra jön létre, hogy olyan tulajdont szerezzen, amelyet a tagok megosztva használnak majd (egy tag lehet egy személy de akár egy kórház, vagy egy ország is).

• VIRTUALIZÁLÓDÁS (augmentation) - a körülölelő valóság és a virtuális világ elmosódik - az információkat vizuálisan akarjuk megkapni és így is visszük be a különböző információ feldolgozó számítógépekbe.

A technológia önmagában nem teremt szokásokat.

Sokéves tapasztalat azonban, hogy a technológiai innovációt követi egy menedzsment, azaz munkaszervezési innováció. Az mindennapi egészségügy esetében ez jelentheti a teljes iparág átszerveződését, és itt nem (csak) hagyományos reformokat kell érteni, hanem egy ‘alulról’, a betegek igényei által vezérelt olyan folyamatot, melynek célja az egyéni és közösségi egészség-nyereség maximalizálása és fő hajtóereje a pontos és nagy mennyiégű valós adat és az ebből szerzett információ.

A ‘FELHŐSÖDÉS’

A címben említett borongósság ezúttal inkább örömre ad okot. A statisztikákból kitűnik, hogy egyre több egészségügyi online alkalmazás érhető el mobilon is, sőt, sok közülük csak mobil platformon értelmezhető. Már 2013-ban a letöltött 81 milliárd mobil applikáció 17%-a volt egészségügyi, vagy életmód (Health & Fitness) alkalmazás és ez az arány és a számok is meredeken növekedni fognak a következő években.

Az alkalmazások egyik alapfunkciója, hogy adatokat gyűjtenek és tárolnak. Ez a tárolás egyre gyakrabban valamilyen felhő alapú megoldást jelent. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy adataink velünk legyenek minden ‘óvatlan pillanatban. Ha például szemorvosunk a vizsgálat során korábbi kardiológiai eredményeinket szeretné látni, ezt egy gombnyomással megmutathatjuk neki olyan alkalmazások segítségével, mint pl. a Laborom.

Az információk egyre inkább már nem csak statikusan állnak rendelkezésre. Minden nappal többet tudunk meg magunkról és ez az információ motivál abban, hogy egyre többet szerezzünk meg egy egyre jobb egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaiból. Globálisan ez az egész egy nagy reformfolyamatnak tűnik. Ez a reform azonban nem íróasztalokon, hanem a vágyak szintjén jön létre, igények hajtják és sokal inkább ‘pull’, mint ‘push’ a működési elve: ez a “reform on demand”.

A reform legfőbb médiája pedig az mHealth alkalmazások.

A TOVÁBB

Az mHealth alkalmazások nagyjából az alábbi fejlődési szinteket járják be a következő években:

1. szint: információt nyújt - egészségügyi wikipédiák

2. szint: kezdetleges interakció, "nővérhívó" - vagyis orvosi időpont egyeztetők

3. szint: adatokat gyűjt és analizál (littlebig data), fordít, és felhőben eltárol.

4. szint: személyre szóló információkat nyújt nagy adatbázisok alapján. Kis evidenciával bíró eseteket is felismer és a különböző rendszerek összhangba kerülnek.

5. szint: személyes egészségügyi asszisztens - prediktív, interoperatív és önálló

Más szóval az mHealth lehet az ember egyik legjobb barátja, az azonban a saját felelősségünk, hogy használjuk, ezáltal kellőképp felvértezve ahhoz, hogy on-demand reform szintjére emelkedjen.

Szerző: Hackl Krisztián

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

Itt a blogon szeretnénk beszámolni arról, hogy számos pozitív fejlemény történt az utóbbi hónapokban az egyesületünk (Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület) és a blog életében, amelyekről úgy érezzük, hogy szót kell ejtsünk. Hosszú munka után körülbelül egy hónappal ezelőtt hivatalosan is egyesületté válhattunk, így még komolyabbn tudjuk folytatni a munkánkat. Fontosnak tartjuk, hogy közelebb hozzuk a blog és az egyesület csapatát az olvasóhoz, és olykor közelebbről is bemutassuk a színfalak mögötti munkát. Szeretnénk kiemelni, hogy nem tétlenül teltek az elmúlt hónapok, nagy erővel dolgoztunk azon, hogy az eddigi közel 2 év tapasztalatai alapján a szakmai csapat irányait, céljait frissítsük és jobban fókuszálni tudjuk. Az első 2 év időszaka az útkeresésről, tanulásról és a tájékozódásról szólt, ezalatt számos, számunkra fontos dolgot vittünk véghez. Szakmai bázist építettünk, egyesületet alapítottunk, blog-ot indítottunk, konferenciát szerveztünk, kampányokban vettünk részt, országos véradás társszervezői voltunk, szakmai és üzleti szervezetekkel konzultáltunk, emellett igyekeztünk minél több visszajelzést, impressziót gyűjteni és ezt felhasználva fejlődni. Tucatnyi olyan területet találtunk, ahol igenis igényt láttunk arra, hogy gondolkodni kell a megoldásokon, olykor mi magunk is elkeseredett véleményeket fogalmaztunk meg itt a blog hasábjain belül is, és ezért minket is sok kritika ért - olykor jogosan. Mindez azonban jó alkalom volt arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, esetleges hiányokról, vagy az elszalasztott lehetőségekről. Az utóbbi hónapokban a kritikus szemlélet, a vélemények sarkos és elemző megfogalmazása mellett mind nagyobb hangsúlyt kezdtünk el fektetni arra, hogy megoldási alternatívákat alkossunk, megpróbáljunk megfelelő válaszokat adni a felmerülő problémákra, előremutató lehetőségeket vázoljunk fel.

A megoldási alternatíváink között jelenleg a legaktívabbak az eHealth és az mHealth területén vagyunk. Egy Magyarországon forradalmi mobil technológián alapuló egyészségügyi platformon dolgozunk jelenleg is. A laborom.hu mobil egészségügyi platformmal szeretnénk lehetővé tenni, hogy bárki egyszerűen létrehozhasa és építhesse saját egészségügyi kartonját, követhesse egészségügyi paramétereinek alakulását bárhol, bármikor. Ugyanakkor nem csupán egy technológiai újítást szeretnénk létrehozni a hazai egészségügyben, hanem egyben egy szemléletbeli váltást is szeretnénk közvetíteni. A magyar betegekért és az ellátórendszerért nagyon sokat lehet tenni a modern informatikai megoldások implementálásával, a társadalom ezirányú edukálásával és a digitális íráskészség valamint az okoseszköz-penetráció javításával. Szerencsére azt látjuk, hogy az állami oldalon is ugyanígy nyitott a fenntartó az új , hatékony IT megoldásokra.

Ha valami rossz, vagy nem hatékony akkor ott valami hiányzik, vagy meg kell változtatnunk. Ha valami hiányzik akkor azt hozzuk létre: az IT területén szerencsére hazánk adottságai rendkívül kedvezőek. Reménykedünk benne, hogy mi magunk is hozzájárulhatunk az egészségügyi infokommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődéséhez. A téma aktualitására és fontosságára tekintettel egyesületünk a mobil egészségügy témakörében május 28-án konferenciát szervez a Hotel President Budapest-ben, ahol megismerhetik a jelenlegi legmodernebb megoldásokat és a jövő egészségügyi IT trendjeit. A rendezvény programja és a regisztráció részletei a konferencia weblapján érhetőek el.

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon is!

Oké, de mi is az az mHealth?

A hivatalos WHO definíció szerint mobile health, vagyis mHealth módszer minden olyan egészségügyi jellegű ellátás (ideértve mind a klinikai gyakorlatot, mind a közegészségügyet vagy a személyes prevenciót), melyben valamilyen mobil eszköz játszik szerepet. Ez a mobil eszköz nem csak mobiltelefon (okostelefon) lehet, de bármilyen egyéb, döntően vezeték nélküli technológia (mobil monitor rendszerek, PDA, hordható szenzorok, egyéb bármilyen vezeték nélküli eszköz). A mobile health egyébként az ún. eHealth egy szelete.

Jelenleg a világban közel 7 milliárd mobiltelefon-előfizetés van, 2013-ban pedig több, mint 81 milliárd applikációt töltöttek le az okostelefon-felhasználók készülékeikre, melynek 17%-a egészségügyi, vagy ún. életmód-applikáció volt. Ez a trend meredeken fog emelkedni az elkövetkezendő években, részben az egyre tudatosabb „fogyasztók”, részben pedig az applikációk és a kiegészítő szenzorok, okosmérők, hordozható diagnosztikai eszközök elterjedése nyomán.

Az ellátást leginkább segítő mHealth alkalmazások téma szerint, a felhasználók javaslatai alapján (forrás: Ruder Finn mHealth report, 2013)

Mekkora hatása van/lesz az életünkre?

Jelenleg az mHealth még nem hatja át mindennapjainkat, de azért oroszok mellett már a spájzban bújkál. A mobile health megítélésem szerint már 2020 előtt alapvetően fogja megváltoztatni az egészségügyet és a saját egészségünkről kialakult képünket is. Használatával ugyanis mi magunk is jobban megérthetjük majd a saját adatainkat, egészségi állapotunkat, betegségeinket. A trend tehát most indul majd be igazán. A mai, erős paternalisztikus hierarchiára épülő rendszert lazítani fogja és a beteget állítja majd az egész gyógyítási folyamat középpontjába, az otthoni mérések (home health), követés és távmonitoring rendszerek segítségével. A mobile health megoldások így nem csak a beteg számára jelentenek majd kényelmes és biztonságos megoldást, de az ellátórendszer számára is költségeket takarítunk meg vele, és sok felesleges orvos-beteg találkozót tudunk kiváltani vele. Erre szükség is lenne, hisz Magyarországon évente mintegy 120-130 millió (!) orvos-beteg találkozó zajlik, ami az OECD országok között erősen rekordgyanús 12 orvoslátogatás/fő/év átlagot ad ki. Az orvosok egyelőre még kevésbé bizakodóak és befogadóak az új technológiákat illetően, de ez a trend valószínűleg nem is az orvosi, hanem a felhasználói (beteg) oldalról terjed majd igazán. Ugyanakkor nem igaz a vád, hogy a technológiai megoldások rontanák az orvos-beteg viszonyt, sőt: akár még közelebb is hozhatják egymáshoz a két felet, a beteg jobban megértheti betegsége lényegét, könnyebben tudja követni saját állapotát, on-line tud az orvosával értekezni és adatokat küldeni, a világ bármely pontjáról.

Vegyünk végig néhány példát. Képzeljük el, hogy cukorbetegek vagyunk, gyakori ellenőrzésre szorulunk, naponta többszöri vércukormérés, kalória és szénhidrát-bevitel kontroll, folytonos szakorvosi és háziorvosi kontroll, vények felírása, inzulin beadás, stb. . Hogy is nézne ki egy mobile health által támogatott folyamat? A vércukor mérésére a Google fejleszt egy kontaktlencsét, mely képes a könny vércukorszintjét mérni, az adatokat pedig továbbítani egy okostelefonnak, így azonnal értesül a beteg a mérésekről, szúrás nélkül. Különböző okos (de „hagyományos”) vércukormérők már szintén képesek vezeték nélkül továbbítani az adatokat okostelefonunkra, és ott tárolni, összegezni azokat, szénhidrátbevitellel együtt. De ugyanígy tud kommunikálni az okostelefonunkkal az ún. „bionikus hasnyálmirigy” is, mely szintén méri a vércukorszintet, és ennek megfelelően, a fiziológiáshoz lehető legközelebbi vércukorháztartást tart fenn intelligens inzulin adagolójának segítségével. Ezek az adatok applikációkban menedzselhetőek, folyamatosan megoszthatóak a kezelőorvossal is, akár olyan automatizmus közbeépítésével, mely jelez az orvos felé, ha az cukorháztartás valami miatt felborult, és a beteg kontrollra szorul. A betegnek pedig a vények miatt sem kell orvoshoz fordulnia, hiszen az e-recept lehetővé teszi, hogy az orvos mindezt elektronikus formában felírja, és a beteg a gyógyszertárban ezután megkaphassa azt. Hozzáteszem az e-recept bevezetése nagyon nehéz, költséges, bonyolult dolog, csak az olyan rendkívül fejlett, és gazdag országok engedhetik meg maguknak, mint például SZERBIA!! (De komolyan, 2014, van! Nem hiszem el, hogy itthon...áaá...hagyjuk.)

Hasonló a helyzet egy magasvérnyomással rendelkező beteg esetében. Okos mérőeszközével megméri a vérnyomását, ezt rögzíti egy megfelelő applikáció, ami rendszeresen elküldhet az orvosának. Tévedés, elírás, sumákolás kizárva, a rendszer minden mérést, idővel együtt pontosan rögzít. Ezekkel az eszközökkel és további mHealth támogatással valóban csak akkor kellene orvoshoz fordulnunk, ha valami gond van, ezt viszont sokkal hamarabb észlelhetjük. Szinte bármi olyan rutin viszgálatot képesek leszünk elvégezni,és digitális formában tárolni, küldeni, ami jelenleg az orvosnál egy hétköznapi látogatás során felmerül, akár EKG-t is. A diagnosztika is egyre inkább az otthonunkba költözik, így az ún. home-health így egyre nagyobb szerepet fog kapni, ezáltal levéve sok olyan terhet az egészségügyi ellátórendszer válláról, melyekhez ma már nem feltétlen szükséges az egészségügyi intézmény aktív közreműködése. Vagy legalábbis csak távolról. Az alábbi videón például egy mobil, tabletre vagy okostelefonra csatlakoztatható ultrahang látható. Praktikus, gyors, egyre olcsóbb, és egyértelmű esetek eldöntésére (és a felmerülő kérdések többsége ilyen jellegű!) tökéletesen alkalmas. Az előadó a színpadon ultrahangozza meg magát a tabletje segítségével, amibe bejelentkezve egy radiológus élőben segíti és diagnosztizál.

Összességében tehát az mHealth dinamikusan fejlődik, az egyik legerősebb iparág lehet az elkövetkezendő években, ráadásul a fejlődő országokban is óriási az igény ezekre a megoldásokra, épp a fejletlen egészségügyi rendszer okán. A mobile health egyre inkább integrálódni fog az életünkbe, egyelőre azonban sok szigetszerű megoldás van, melyek önmagukban jók, de nem alkotnak egységes rendszert, hisz sok-sok fejlesztő egyedi termékei. Elengedhetetlen egy olyan platform, amely képes fogadni és összegezni ezeket a megoldásokat, és egy helyen vizualizálni, elemezni és küldeni az adatokat, így egységes képet adva a beteg számára, és ezzel nagy hozzáadott értéket teremtve az egészségügyi ellátórendzser számára is. Mi magunk pont egy ilyen rendszer fejlesztésébe fogtunk (első körben még csak itt, Magyarországon), ami hosszú munka lesz, de szeretnénk egy olyan eszközt adni a betegek kezébe, ahol a saját adataikat, kórelőzményüket, gyógyszereiket és méréseiket akár kézzel, akár később közvetlenül a mérőeszközről automatikusan feltöltve akár webes környezetben, akár okostelefonról menedzselni, tárolni és vizualizálni tudják adataikat. Egy ilyen platformnak természetesen mindenféle eszköztől függetlennek, azaz teljesen nyitottnak, ingyenesnek és anonimnak kell lennie.

A téma iránt érdeklődőknek javaslom a márciusi Mobile Hungary kongresszust, ahol többek között mi is tartunk majd előadást a mobile health-ről, valamint reményeink szerint már konkrétan az említett saját projektünkről is.

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!