Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

„Tényleg itt az ideje digitalizálni az egészségügyet?” – Erre a kérdésre azt szoktam válaszolni, hogy nem, de itt az ideje digitalizálni a páciensek és az egészségügy kapcsolatát, hiszen minden eszközünk adott ehhez, ráadásul az egészségügy ügyfelei, a betegek már minden más területen hozzászoktak a digitális kapcsolattartáshoz.

egészségügy digital health laborom ehealth mhealth páciens patient enesazegeszsegugy

Az elmúlt évtizedben egy orvos barátommal kutattuk és tapasztaltuk a működő, valós egészségügyi rendszert, és bármit is vizsgáltunk, bárminek is kerestük a lényegét, mindig a páciensnél kötöttünk ki. Be kellett látnunk, hogy az egészségügyben a páciens a „király”, ő az, aki valódi problémával néz szembe, ő az, aki gyógyulása érdekében mindent meg fog tenni, minden információt fel fog kutatni és minden gátló tényező ellen – joggal – fellép majd, vagy esetenként megkerüli. Ezért – egészségügyet fejleszteni, javítani kívánó szakértőként – nem tehetjük meg, hogy a tervezéskor nem számolunk az egészségügyi rendszer legkevésbé kihasznált erőforrásával, a beteggel. Be kell vonnunk, fel kell vérteznünk, engednünk kell segíteni, és mindezt úgy, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a betegnek nem az egészségügy, hanem az egészség iránt van kereslete.

Napjainkban szinte minden területről tengernyi információ található – mindenki számára hozzáférhető módon – az interneten. Ezen információk nagy része félrevezető, kisebb része pedig olykor még káros is lehet. Gondoljunk csak bele, hogy hová vezetett, mit okozott a kaliforniai oltásellenes mozgalom. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetek elkerülése érdekében tehát szükség van olyan helyekre az interneten, ahol hiteles, naprakész és érthető egészségügyi információhoz juthat a páciens. Emellett meg kell teremtenünk végre annak a lehetőségét is – és hozzá az eszközt –, hogy a beteg hozzájusson és rendszerezhesse saját egészségügyi adatait, dokumentumait. Mindeközben arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a páciens legfontosabb adatairól beszélünk, a legmeghatározóbb információkról, amelyek fölött jelen pillanatban korszerűtlen eszközök használatával és csak részlegesen rendelkezik. Próbáljunk meg akár egy egyszerű rendszert az adatai nélkül fejleszteni, gyorsan rájövünk: nem lehet. Adatok nélkül fejleszteni olyan bonyolult rendszert, mint egy életen át tartó krónikus állapot jobbá tétele? Lehetetlen. Az egészségügyi adat az egyén sajátja, melyet elérhetővé kell tennünk számára. Ehhez szükségük van a betegeknek olyan eszközökre, amik könnyen használhatóak, érthetőek és az orvosi szakma által is elfogadottak; melyek használata nem megtöri, hanem támogatja az eddigi protokollokat.

egészségügy digital health laborom ehealth mhealth páciens patient enesazegeszsegugy

A Laborom leletrendező és pácienstámogató applikáció és webszolgáltatás megalkotásával ezekre a problémákra kívántunk, egy eszközön belül, megoldást nyújtani. A Laborom app segítségével könnyen tárolhatjuk és rendszerezhetjük otthoni méréseinket: vércukormérés, inzulin- és szénhidrátbevitel, fotókkal támogatott étkezési napló, vérnyomásnapló, kalóriabevitel, súlynapló, BMI-napló. Tételesen követhetjük az egyes laborértékeink alakulását, valamint beállíthatjuk a gyógyszereinket, melyekhez még emlékeztetőt is rendelhetünk. Mindezek mellett a legfrissebb, egészséggel kapcsolatos cikkek is megjelennek az applikációban. Azonban nem csak a krónikus betegséggel élőknek nagy segítség a Laborom: hiszen mindenki fiókjában lapul legalább néhány lelet, és olykor-olykor mindannyian járunk orvoshoz, vérvételre, felülvizsgálatokra – a Laborom alkalmazásban rendezhetjük és egy helyen, biztonságosan tárolhatjuk ezeket. Elmenthetjük, hogy hol, mikor és milyen vizsgálaton voltunk, milyen műtéteink voltak, továbbá azt is, hogy mikor kell legközelebb orvoshoz mennünk. A közelgő vizsgálatokra is figyelmezteti az alkalmazás felhasználóját, és a vizsgálat után – vagy akár közben is – jegyzetet készíthetünk, sőt a friss leletünket is csatolhatjuk a Laborom applikáción keresztül, így később könnyedén megtalálhatjuk azokat.

egészségügy digital health laborom ehealth mhealth páciens patient enesazegeszsegugy

Az ingyenes Laborom alkalmazás androidra és ios-ra is letölthető, a regisztrációt követően pedig a web.laborom.org linken, webes felületen is megjeleníthetjük személyes egészségügyi adatbázisunkat. Felmerül a kérdés, ha ingyenes az applikáció, akkor miért éri meg ezzel foglalkozni? A válasz – sok más alkalmazással szemben – nem a reklámokban rejlik, hanem az internetes szolgáltatások régi jelmondatában: ha a termék ingyenes, akkor a felhasználó a termék. A működés során összegyűjtött nagy mennyiségű adat ugyanis anonimizált módon, minden egyediségtől megfosztva, különböző statisztikai számítások után értékessé és értékesíthetővé válhat az ágazati szereplők – kutatócégek, gyógyszergyártók, állami egészségügyi hivatalok – számára, hiszen a kimutatásokra kutatások, de akár egészségügyi stratégiák is építhetők.

A Laborom mobilalkalmazással fő célunk, egy olyan egészségügyi tárhely fejlesztése, amelyből a felhasználó teljes kórelőzménye könnyen, áttekinthetően, bárhonnan visszakereshető: a páciens pillanatok alatt, bárhol a világon meg tudja mutatni – akut eset vagy krónikus betegség kapcsán – kezelőorvosának a róla szóló pontos, naprakész egészségügyi információkat.

 

Szász Levente,

a Laborom társalapítója,

a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület alelnöke


#enesazegeszsegugy

egészségügy digital health laborom ehealth mhealth páciens patient enesazegeszsegugy

Laborom leletrendező applikáció -interjú

0 Komment
0 Reblog

A napokban kaptunk egy megtisztelő felkérést a startupper.hu oldal szerkesztőitől: a Laborom egészségügyi leleltrendező applikáció fejelesztéséről készítettek velünk egy rövid interjút. Nagy örömmel tölt el, hogy a kezdeményezésünk ilyen sok helyre eljut, és már közel 10.000 felhasználó tartotta érdemesnek letölteni az alkalmazásunkat, amely az idei évtől már bárhol elérhető angol nyelven is.

Az interjút most itt a szike blogon is közzétesszük.


Interjú: laborom.hu

Mutatkozzatok be, kik vagytok, mivel foglalkoztok és hol vagytok elérhetők?

dr. Bálint Botond: A Laborom leletrendező egészségügyi alkalmazást fejlesztjük, melynek segítségével a betegek egy saját felhasználói fiókban tárolhatják, rendszerezhetik leletiket, méréseiket, amit bárhonnan bármikor elérnek. Az alkalmazás androidra és iOS-re is elérhető, a későbbiekben pedig webes felülettel is szeretnénk megjelenni. Én a vállalkozás orvosszakmai hátteréért felelek, emellett figyelemmel kísérem az egészségipari trendeket, igényeket a betegek és az ágazat különböző szereplőinek szempontjából.

Szász Levente: Az én feladatom a pénzügy, reklám, honlap fejlesztése, store-ok, social megjelenések és a csapat “összerántása” vagyis segítem, hogy valódi vállalkozássá  alakuljunk. Ezekhez sokat kellett tanulnom, pl. fél éve még nem tudtam honlapot készíteni. Botonddal együtt kitaláltuk kiket kellene megkérdezni arról, hogy milyen formában használnák vagy milyen formában tartanák értékesnek a Laborom applikációt. A fejlesztőtársak is a régi baráti társaságokból kerültek ki: Göllner Balázs, aki az iOS appért és a teljes projekt technikai vezetéséért felelős, valamint Boromissza Gergely, aki a backendet, DB-t tervezte és építette fel. A legújabb android verziót pedig már közösen fejlesztették.

www.laborom.hu

AppStore: https://itunes.apple.com/hu/app/laborom/id873606460?mt=8

GooglePlay: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.laboromhealth

 

A startup előtti életben mivel foglalkoztatok?

 

Botond: Mivel még esti műszakban, munka mellett fejlesztjük az alkalmazást ezért ez egyelőre nem választható külön. Balázs és Gergő karrierjük kezdetétől fejlesztőként dolgoznak, jelenleg mint senior fejlesztő csapatot vezetnek egy-egy világszínvonalú IT cégnél. Én magam orvosként dolgoztam 5 évig, majd a szakvizsga és a másoddiploma (egészségpolitika és egészség-gazdaságtan) megszerzése után egy amerikai gyógyszeripari vállalatnál kezdtem dolgozni, és itt dolgozom jelenleg is.

Levente: 20 éves koromban már kipróbáltam milyen vállalkozni és egyetem mellett elkezdtem értékesíteni, később, mikor egy bankban kezdtem dolgozni ezt akkor sem hagytam abba. Online vettem, online adtam el, főleg Kínából itthoni vevőknek.  Ma egy nemzetközi ingatlan fejlesztő cégcsoportnak dolgozom magyarországi képviselőként és alelnöke vagyok a Botonddal közösen három éve alapított Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesületnek. Ennek keretében szerkesztjük például az [origo]-n megjelenő szike egészségügyi blogot több százezres olvasottsággal. Több ötletem is volt már amit elkezdtem kidolgozni, de ilyen jó csapat még egyszer sem állt össze, hogy azokat sikerre vigyem.

Mi volt az első ötlet, ami a jelenlegi termékhez, szolgáltatáshoz vezetett és hol született meg az ötlet?

Botond: Az első ötlet futás közben született, azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnánk segíteni a betegeknek és az orvosoknak egyaránt, hogy jobban tudják rendszerezni és ezáltal könnyebben megérteni a jelenlegi állapotukat, céljaikat. Az egészségügyi adatok – amennyiben egyáltalán vannak – struktúrálatlanul állnak rendelkezésre, szétszórva különböző adattárakban. A beteg, és sokszor az orvos számára is nehezen értelmezhető formában. A betegeknek alapvető érdekük, hogy kezeljék és vizualizálják saját adataikat, ezzel is segítve saját gyógyulásukat, valamint egyszerűsítve az orvos munkáját.  Így született tehát az ötlet, hogy kezdjük el egy központi adatbázisban rendszerezni a betegek saját adatait, leleteit, laborértékeit, majd például grafikonon is jelenítsük meg ezeket az eredményeket a különböző terápiák és beavatkozások függvényében. Az adatok pedig legyenek bárhonnan, bármikor elérhetőek.

Levente: Én korábban egy mappát nyitottam a gépemen amiben volt egy word file, ebbe írtam fel, hogy milyen gyógyszert szedtem korábban, vagy hogy milyen orvosnál jártam, persze totál hiányosan. Magamnak is akartam egy helyet ahol ezeket tudom rendszerezni, mert nyilván elfelejtem, de amit felismertünk az az, hogy krónikus betegséggel élőknek ez jóval égetőbb probléma. Ezért az első verzióval a krónikus betegekre fókuszálunk, nagy betegközösségről van szó, akiknek legtöbb hétköznapi problémája és “betegéletútja” jól ismert, elsőként nekik szeretnénk már a fejlesztés korai fázisában valódi értéket teremteni.  

Magyarországi piacban vagy külföldben gondolkodtok?

Levente: A gyógyulás globális probléma, az emberek pedig mindenhol másképp, de egyformák; egy magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élőnek hasonlóak a problémái bárhol is él. A lényeg, hogy egy olyan eszközt kap a kezébe amivel előre, otthon, folyamatosan fel tud készülni arra a négy és fél percre amikor a kezelőorvosával találkozik. Más okból, de mindenhol kevés idő jut egy betegre, a fejlett országokban azért, mert drága, a fejletlenben azért mert nem elérhető az ellátás. Ennek az az eredménye, hogy a betegséggel foglalkoznak szinte kizárólag, és nem az emberrel. Amennyiben a páciens megoldja, hogy az állapotára releváns, jól áttekinthetően rendszerezett adatokkal érkezik a kezelőorvosához vagy akár előre küldi azokat, az a négy és fél perc jóval eredményesebben zárulhat. Az applikáció angol és magyar nyelven érhető el. Már több, mint 120 országból töltötték le, több ezer regisztrált felhasználónk van, a célpiacunk most elsősorban Európa.

A startup üzlet közösségi inkább, vagy egyéni zseniken múlik?

Levente: Szerintem hosszútávon semmi nem múlik egyéni zseniken, még a született művész tehetségek sem mennek semmire tanítók, segítők és tanácsadók nélkül. Egy összetett, globális piacra törő vállalkozásnak annyi mindenre  kell figyelnie, annyi mindenben kell világszínvonalon teljesítenie, hogy ez nem lehetséges egyedül, az egyéni zsenialitás a sok egyéni zseniből összeálló csapat összefogásában mutatkozhat meg egy vállalkozás életében.

A fogyasztó agyával gondolkodtok a fejlesztés során, vagy a saját elképzeléseiteket valósítjátok meg?

Botond: A fogyasztó agyát mindig be kell vonni a fejlesztésbe, ez elkerülhetetlen, de az alapötlet saját elképzelés, a betegek és az orvosok igényei alapján. Az egészségügy egy hihetetlenül bonyolult iparág, rendkívül sok szereplővel, nagyon sok fogyasztói elvárásnak kell megfelelnünk, tehát már maga a fogyasztó fogalma is  definiálásra szorul. A betegek, tehát a közvetlen felhasználók szerencsére sok visszajelzést adnak, én magam “élőben” is számtalan beteggel beszélgettem az igényeikről. Fontos kiemelni, hogy itt betegekről van szó, egészséges ember nem fog tudni valós igényt megfogalmazni, mert az egészség iránt, így a mi szolgáltatásunk iránt sem lesz kereslete. Ugyanakkor a másik oldalon pedig ott van maga az orvos, vagy a szolgáltató. Meg kell felelnünk az ő elvárásaiknak is, ismernünk kell, hogy mik azok a pontok, ahol egy orvosnak segítséget nyújthat egy ilyen alkalmazás (vagy később webes felület is), miben tudunk neki időt spórolni, vagy segíteni a diagnózist, a terápia pontosabb beállítását. És végül az örök kérdés – ki fog ezért fizetni? Valószínűleg a beteg vagy az orvos nem, így tudnunk kell, hogy a (magán)szolgáltatók, gyógyszeripari szereplők, esetleg a biztosítók számára milyen értéket tudunk adni, mik az Ő piaci igényeik. Nagyon sok aktor van jelen az egészségügyben, és könnyen vakvágányra futunk, ha nem ismerjük az iparág működését a különböző piacokon.

Mi a legnagyobb probléma, amivel jelenleg foglalkoztok?

Botond: Hihetetlen sok idő megy el arra a betegellátás során, hogy az orvosok próbálják összeszedni a megfelelő adatokat a betegekről a megfelelő diagnózis felállításához, rizikóbecsléshez vagy a terápia beállításához. Emellett a betegek “sötétben” tapogatóznak, nem férnek hozzá a saját adataikhoz, nem látják összefüggéseikben hogy hogyan alakul az állapotuk, miközben a saját betegségükkel kapcsolatban egyre tájékozottabbak. A saját egészségügyi adataink kezelésére és a gyógyulási folyamatban, a döntésekben való aktív részvételre minden országban egyre nagyobb az igény. A Laborommal szeretnénk segíteni mind az orvos, mind a beteg helyzetét, ezzel is javítva az orvos-beteg kapcsolatot és összességében elősegíteni a hatékonyabb ellátást és gyógyulást.

Levente: Főleg Nyugat-Európai országokban, USA-ban egyre elterjettebbek az okos otthoni mérőeszközök. Vérnyomás, cukor, alvás-, aktivitás figyelők és mérlegek otthon egyszerű, könnyen használható eszközök, megfizethető áron kerültek ki a piacra – több közülük közösségi finanszírozott hardware startup – de a probléma amivel találkozunk, hogy mindegyik egy egy elszigetelt, saját felhőt használ. A Laborom alkalmas az okos mérőeszközök adatainak fogadására, így ezek a mérések közvetlenül, automatikusan is bekerülhetnek a beteg saját személyreszabott adatbázisába.

Több ötletben kell gondolkodni a mai világban, vagy elég egy ötlet is?

Botond: Valószínűleg több ötlet kell, mire egy sikeres utat megtalálunk, vagy legalábbis egy ötlet számos variációja, folyamatos átalakulása. Ami azonban nagyon fontos, hogy minél jobban ismerjük azt az iparágat, amelybe változást szeretnénk hozni. Én magam több, mint 10 éve foglalkozom napi szinten az egészségüggyel, tanulom, benne dolgozom, több “székből” is volt/van szerencsém látni a működését és lenyűgöz, hogy milyen komplex és emellett milyen hatalmas hozzáadott értéket jelent ez a rendszer. Nagyon fontosnak tartom, hogy valóban érdekeljen minket az a terület, amivel foglalkozunk, szeressük és valóban értékesnek tartsuk azt amit mi csinálunk. Ehhez hozzátartozik az is, hogy 20 évesen is elkezdhetünk startup álmokat építeni, de emellett fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ami valóban érdekel minket és elkezdjünk benne dolgozni, tanulni, tapasztalni. Szerezzünk tapasztalatot, tudást, mert csak akkor tudjuk igazán kikezdeni a status quo-t, ha már megismertük azt.

Levente: Nem gondoljuk, hogy a Laborom a  jelenlegi formájában lesz világsiker, rengeteg ötletünk van még, mert rengeteg megoldatlan egészségügyi problémát látunk. Amit viszont tudunk az az, hogy a jelenlegi csapattal a jelenlegihez hasonló gondolkodással meg fogjuk alkotni azt a terméket vagy szolgáltatás csomagot ami már elég jó, hogy fenntartsa és sikerre vigye a vállalkozásunkat.

Hogyan lehet felépíteni az ötletet, mi kell a piacra jutáshoz?

Levente: Ki kell menni a szobából, meg kell kérdezni a potenciális ügyefeleidet, folyamatosan a fejlesztés során, hadd építsék ők fel. Meg fogják mondani, hogy mi kell nekik és azt is, hogy mi nem. A piacra jutáshoz nagyon sok minden kell, nekünk például piacra lépési feltétel megfelelni adatvédelmi törvényeknek, adatkezelési szabályoknak. Ismertté kell vállnunk a piacon, ezért mindenhol megjelenünk ahol csak tudunk.

 

Mit üzentek a mostani fiataloknak, hogyan kezdjék el?  

 

Botond: A legfontosabb talán pont az, hogy kezdjék el. Nem hiszem, hogy pont mi tudnánk megmondani az örök bölcsességet, ami a biztos sikerhez vezet. Ha van olyan ötlet, olyan probléma, amire megoldást szeretnének adni és őszintén érdekli őket, hisznek benne, akkor el kell kezdeni, csinálni kell, állandóan gyűjteni a visszajelzéseket, megtalálni a valóban értékes kritikákat, valós igényeket és ezek alapján változtatni. Ami szerintem fontos az az, hogy ne azért akarjunk elkezdeni valamit, mert a startupkodás menő, és majd biztos lesz egy milliárd dolláros cégem, csak egy jó ötletet kell összekaparni meg 2 fejlesztőt a Challenge24-ről, egyik héten pedig social platformot fejlesztünk, másikon meg már kávébab-felismerő appot. Mi hiszünk abban, hogy amit csinálunk, az tényleg jobbá teheti az iparágat, az orvos-beteg kapcsolatot és segíti a költséghatékony egészségügyet. Folyamatosan változik az, hogy ezt milyen módon tudjuk megteremteni, de a miért-ek nem változnak, a célunk világos és a motivációnk belülről fakad.

Levente: Beszéljenek az ötletünkről mindenkinek akit érnek, amennyit csak tudnak! Online ingyen beszélhetnek a világon bárkivel, ne csak a térre menjenek ki, ha egy olyan ötletük van ami egy nagy városinak segít beszéljenek egy new yorkival. Minél előbb kiderül az “igazság” a piacukról, versenytársaikról annál jobb mindenkinek. És ne féljenek változtatni!

 

Szerintetek mi az öt legfontosabb dolog egy startup életében?

Levente: Még nem tudom, majd pár év múlva esetleg általánosan is tudok erre a kérdésre válaszolni. Nekünk az a legfontosabb, hogy értéket teremtsünk, ne legyen öncélú a “vállalkozás”, akkor csináljuk ha látjuk értelmét és ha fenntartható.



Alapítók:

Szász Levente

hu.linkedin.com/in/szlevente/

levente.szasz@laborom.hu

www.laborom.hu

dr. Bálint Botond

hu.linkedin.com/pub/botond-bálint-md-msc/66/60/562

Göllner Balázs

hu.linkedin.com/in/balazsgollner

Boromissza Gergely

hu.linkedin.com/pub/gergely-boromissza/1b/7b/40b


Új utak és megoldások

0 Komment
0 Reblog

Itt a blogon szeretnénk beszámolni arról, hogy számos pozitív fejlemény történt az utóbbi hónapokban az egyesületünk (Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület) és a blog életében, amelyekről úgy érezzük, hogy szót kell ejtsünk. Hosszú munka után körülbelül egy hónappal ezelőtt hivatalosan is egyesületté válhattunk, így még komolyabbn tudjuk folytatni a munkánkat. Fontosnak tartjuk, hogy közelebb hozzuk a blog és az egyesület csapatát az olvasóhoz, és olykor közelebbről is bemutassuk a színfalak mögötti munkát. Szeretnénk kiemelni, hogy nem tétlenül teltek az elmúlt hónapok, nagy erővel dolgoztunk azon, hogy az eddigi közel 2 év tapasztalatai alapján a szakmai csapat irányait, céljait frissítsük és jobban fókuszálni tudjuk. Az első 2 év időszaka az útkeresésről, tanulásról és a tájékozódásról szólt, ezalatt számos, számunkra fontos dolgot vittünk véghez. Szakmai bázist építettünk, egyesületet alapítottunk, blog-ot indítottunk, konferenciát szerveztünk, kampányokban vettünk részt, országos véradás társszervezői voltunk, szakmai és üzleti szervezetekkel konzultáltunk, emellett igyekeztünk minél több visszajelzést, impressziót gyűjteni és ezt felhasználva fejlődni. Tucatnyi olyan területet találtunk, ahol igenis igényt láttunk arra, hogy gondolkodni kell a megoldásokon, olykor mi magunk is elkeseredett véleményeket fogalmaztunk meg itt a blog hasábjain belül is, és ezért minket is sok kritika ért - olykor jogosan. Mindez azonban jó alkalom volt arra, hogy minél teljesebb képet kapjunk a jelenlegi helyzetről, esetleges hiányokról, vagy az elszalasztott lehetőségekről. Az utóbbi hónapokban a kritikus szemlélet, a vélemények sarkos és elemző megfogalmazása mellett mind nagyobb hangsúlyt kezdtünk el fektetni arra, hogy megoldási alternatívákat alkossunk, megpróbáljunk megfelelő válaszokat adni a felmerülő problémákra, előremutató lehetőségeket vázoljunk fel.

 

A megoldási alternatíváink között jelenleg a legaktívabbak az eHealth és az mHealth területén vagyunk. Egy Magyarországon forradalmi mobil technológián alapuló egyészségügyi platformon dolgozunk jelenleg is. A laborom.hu mobil egészségügyi platformmal szeretnénk lehetővé tenni, hogy bárki egyszerűen létrehozhasa és építhesse saját egészségügyi kartonját, követhesse egészségügyi paramétereinek alakulását bárhol, bármikor. Ugyanakkor nem csupán egy technológiai újítást szeretnénk létrehozni a hazai egészségügyben, hanem egyben egy szemléletbeli váltást is szeretnénk közvetíteni. A magyar betegekért és az ellátórendszerért nagyon sokat lehet tenni a modern informatikai megoldások implementálásával, a társadalom ezirányú edukálásával és a digitális íráskészség valamint az okoseszköz-penetráció javításával. Szerencsére azt látjuk, hogy az állami oldalon is ugyanígy nyitott a fenntartó az új , hatékony IT megoldásokra.

Ha valami rossz, vagy nem hatékony akkor ott valami hiányzik, vagy meg kell változtatnunk. Ha valami hiányzik akkor azt hozzuk létre: az IT területén szerencsére hazánk adottságai rendkívül kedvezőek. Reménykedünk benne, hogy mi magunk is hozzájárulhatunk az egészségügyi infokommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődéséhez. A téma aktualitására és fontosságára tekintettel egyesületünk a mobil egészségügy témakörében május 28-án konferenciát szervez a Hotel President Budapest-ben, ahol megismerhetik a jelenlegi legmodernebb megoldásokat és a jövő egészségügyi IT trendjeit. A rendezvény programja és a regisztráció részletei a konferencia weblapján érhetőek el.

 

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon is!

 

mHealth, a jövő egészségügye

0 Komment
0 Reblog

Oké, de mi is az az mHealth?

A hivatalos WHO definíció szerint mobile health, vagyis mHealth módszer minden olyan egészségügyi jellegű ellátás (ideértve mind a klinikai gyakorlatot, mind a közegészségügyet vagy a személyes prevenciót), melyben valamilyen mobil eszköz játszik szerepet. Ez a mobil eszköz nem csak mobiltelefon (okostelefon) lehet, de bármilyen egyéb, döntően vezeték nélküli technológia (mobil monitor rendszerek, PDA, hordható szenzorok, egyéb bármilyen vezeték nélküli eszköz). A mobile health egyébként az ún. eHealth egy szelete.

Jelenleg a világban közel 7 milliárd mobiltelefon-előfizetés van, 2013-ban pedig több, mint 81 milliárd applikációt töltöttek le az okostelefon-felhasználók készülékeikre, melynek 17%-a egészségügyi, vagy ún. életmód-applikáció volt. Ez a trend meredeken fog emelkedni az elkövetkezendő években, részben az egyre tudatosabb „fogyasztók”, részben pedig az applikációk és a kiegészítő szenzorok, okosmérők, hordozható diagnosztikai eszközök elterjedése nyomán.

Az ellátást leginkább segítő mHealth alkalmazások téma szerint, a felhasználók javaslatai alapján (forrás: Ruder Finn mHealth report, 2013)

Mekkora hatása van/lesz az életünkre?

Jelenleg az mHealth még nem hatja át mindennapjainkat, de azért oroszok mellett már a spájzban bújkál. A mobile health megítélésem szerint már 2020 előtt alapvetően fogja megváltoztatni az egészségügyet és a saját egészségünkről kialakult képünket is. Használatával ugyanis mi magunk is jobban megérthetjük majd a saját adatainkat, egészségi állapotunkat, betegségeinket. A trend tehát most indul majd be igazán. A mai, erős paternalisztikus hierarchiára épülő rendszert lazítani fogja és a beteget állítja majd az egész gyógyítási folyamat középpontjába, az otthoni mérések (home health), követés és távmonitoring rendszerek segítségével. A mobile health megoldások így nem csak a beteg számára jelentenek majd kényelmes és biztonságos megoldást, de az ellátórendszer számára is költségeket takarítunk meg vele, és sok felesleges orvos-beteg találkozót tudunk kiváltani vele. Erre szükség is lenne, hisz Magyarországon évente mintegy 120-130 millió (!) orvos-beteg találkozó zajlik, ami az OECD országok között erősen rekordgyanús 12 orvoslátogatás/fő/év átlagot ad ki. Az orvosok egyelőre még kevésbé bizakodóak és befogadóak az új technológiákat illetően, de ez a trend valószínűleg nem is az orvosi, hanem a felhasználói (beteg) oldalról terjed majd igazán. Ugyanakkor nem igaz a vád, hogy a technológiai megoldások rontanák az orvos-beteg viszonyt, sőt: akár még közelebb is hozhatják egymáshoz a két felet, a beteg jobban megértheti betegsége lényegét, könnyebben tudja követni saját állapotát, on-line tud az orvosával értekezni és adatokat küldeni, a világ bármely pontjáról.

Vegyünk végig néhány példát. Képzeljük el, hogy cukorbetegek vagyunk, gyakori ellenőrzésre szorulunk, naponta többszöri vércukormérés, kalória és szénhidrát-bevitel kontroll, folytonos szakorvosi és háziorvosi kontroll, vények felírása, inzulin beadás, stb. . Hogy is nézne ki egy mobile health által támogatott folyamat? A vércukor mérésére a Google fejleszt egy kontaktlencsét, mely képes a könny vércukorszintjét mérni, az adatokat pedig továbbítani egy okostelefonnak, így azonnal értesül a beteg a mérésekről, szúrás nélkül. Különböző okos (de „hagyományos”) vércukormérők már szintén képesek vezeték nélkül továbbítani az adatokat okostelefonunkra, és ott tárolni, összegezni azokat, szénhidrátbevitellel együtt. De ugyanígy tud kommunikálni az okostelefonunkkal az ún. „bionikus hasnyálmirigy” is, mely szintén méri a vércukorszintet, és ennek megfelelően, a fiziológiáshoz lehető legközelebbi vércukorháztartást tart fenn intelligens inzulin adagolójának segítségével. Ezek az adatok applikációkban menedzselhetőek, folyamatosan megoszthatóak a kezelőorvossal is, akár olyan automatizmus közbeépítésével, mely jelez az orvos felé, ha az cukorháztartás valami miatt felborult, és a beteg kontrollra szorul. A betegnek pedig a vények miatt sem kell orvoshoz fordulnia, hiszen az e-recept lehetővé teszi, hogy az orvos mindezt elektronikus formában felírja, és a beteg a gyógyszertárban ezután megkaphassa azt. Hozzáteszem az e-recept bevezetése nagyon nehéz, költséges, bonyolult dolog, csak az olyan rendkívül fejlett, és gazdag országok engedhetik meg maguknak, mint például SZERBIA!! (De komolyan, 2014, van! Nem hiszem el, hogy itthon...áaá...hagyjuk.)

Hasonló a helyzet egy magasvérnyomással rendelkező beteg esetében. Okos mérőeszközével megméri a vérnyomását, ezt rögzíti egy megfelelő applikáció, ami rendszeresen elküldhet az orvosának. Tévedés, elírás, sumákolás kizárva, a rendszer minden mérést, idővel együtt pontosan rögzít. Ezekkel az eszközökkel és további mHealth támogatással valóban csak akkor kellene orvoshoz fordulnunk, ha valami gond van, ezt viszont sokkal hamarabb észlelhetjük. Szinte bármi olyan rutin viszgálatot képesek leszünk elvégezni,és digitális formában tárolni, küldeni, ami jelenleg az orvosnál egy hétköznapi látogatás során felmerül, akár EKG-t is. A diagnosztika is egyre inkább az otthonunkba költözik, így az ún. home-health így egyre nagyobb szerepet fog kapni, ezáltal levéve sok olyan terhet az egészségügyi ellátórendszer válláról, melyekhez ma már nem feltétlen szükséges az egészségügyi intézmény aktív közreműködése. Vagy legalábbis csak távolról. Az alábbi videón például egy mobil, tabletre vagy okostelefonra csatlakoztatható ultrahang látható. Praktikus, gyors, egyre olcsóbb, és egyértelmű esetek eldöntésére (és a felmerülő kérdések többsége ilyen jellegű!) tökéletesen alkalmas. Az előadó a színpadon ultrahangozza meg magát a tabletje segítségével, amibe bejelentkezve egy radiológus élőben segíti és diagnosztizál.

Összességében tehát az mHealth dinamikusan fejlődik, az egyik legerősebb iparág lehet az elkövetkezendő években, ráadásul a fejlődő országokban is óriási az igény ezekre a megoldásokra, épp a fejletlen egészségügyi rendszer okán. A mobile health egyre inkább integrálódni fog az életünkbe, egyelőre azonban sok szigetszerű megoldás van, melyek önmagukban jók, de nem alkotnak egységes rendszert, hisz sok-sok fejlesztő egyedi termékei. Elengedhetetlen egy olyan platform, amely képes fogadni és összegezni ezeket a megoldásokat, és egy helyen vizualizálni, elemezni és küldeni az adatokat, így egységes képet adva a beteg számára, és ezzel nagy hozzáadott értéket teremtve az egészségügyi ellátórendzser számára is. Mi magunk pont egy ilyen rendszer fejlesztésébe fogtunk (első körben még csak itt, Magyarországon), ami hosszú munka lesz, de szeretnénk egy olyan eszközt adni a betegek kezébe, ahol a saját adataikat, kórelőzményüket, gyógyszereiket és méréseiket akár kézzel, akár később közvetlenül a mérőeszközről automatikusan feltöltve akár webes környezetben, akár okostelefonról menedzselni, tárolni és vizualizálni tudják adataikat. Egy ilyen platformnak természetesen mindenféle eszköztől függetlennek, azaz teljesen nyitottnak, ingyenesnek és anonimnak kell lennie.

A téma iránt érdeklődőknek javaslom a márciusi Mobile Hungary kongresszust, ahol többek között mi is tartunk majd előadást a mobile health-ről, valamint reményeink szerint már konkrétan az említett saját projektünkről is.

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />

Utolsó kommentek