Az írás vendégposzt, szerzője Hackl Krisztián, egészségügyi közgazdász, a mai mobile health konferencia egyik előadőja.

“Először nézd meg az embert, csak utána a technológiát”

(Mark Pollard)

A ‘REFORM’

Amikor az egészségügy reformja kerül szóba, legtöbben valami központilag végrehajtott, politikai indíttatású, elsősorban a szervezést érintő változtatásokra asszociálunk. A legújabb egészségügyi reform motorja azonban nem csak négyévente indul be, hanem minden nap jár. Ez a reform, ráadásul globális. Eszközökön, alkalmazásokon keresztül tanít, nevel bennünket, megváltoztatja szokásainkat. Nem függ egyes országok aktuális gazdasági helyzetétől, vagy egészségügyi rendszereik által nyújtott kapacitásoktól.

Ez a reform összefoglalóan az eHealth, közelebbről az mHealth.

TECHNOLÓGIA

A technika önmagában nem tud változásokat előidézni.

Mégis egy kézbe fogható méretű, akkumulátorral táplált eszközre letöltött néhány megabyte-nyi alkalmazás meg tudja változtatni mindennapi szokásainkat.

Ezek az alkalmazások már ma információkkal látnak el, képesek új igények kialakítására, egyre több mindent elemeznek a mi egyéni egészségügyi adatainkból, és mindezt úgy tárolják egy ‘felhőben’, hogy mi bármikor bárhonnan és szinte bármilyen eszközről hozzá is férhessünk.

A HÁTTÉR

A mobil eszközök és alkalmazások elmúlt években tapasztalható látványos fejlődése a “kütyük” közé “emelte” az mHealth megoldásokat - ideértve a mobil platformok fizikai és szoftveres oldalát csakúgy, mint a velük kommunikálni képes diagnosztikai és orvosi eszközöket.

A kütyü azonban csak a látvány, a jéghegy csúcsa. Egy élő példával élve, mintha egy gólyós spirométert úgy ismertetnénk, hogy az az eszköz amelyben ki és belégzéskor színes labdák ugrálnak. Ugyanez a spirométer egy játékszoftverrel összekötve egy asztmás gyermeknek élményeken keresztül, játékosan tanítja meg a helyes légzést, vagy épp erősíti a légzőizmait, miközben a játék résztvevői úgy mozognak, ahogy a gyerek beszív, vagy kifúj.

Az mHealth megoldások azok a kütyük, amelyek kihúzhatják a világot az évek óta tartó gazdasági visszaesésből.

K-HULLÁMOK

Orosz közgazdászként a Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev figyelte meg és írta le a gazdaság hosszútávú ciklikusságát. Minden ciklus esetében megkülönböztet 4 szakaszt: progresszió, recesszió, depresszió (mélypont) és emelkedés. E szakaszok közül a mélyponthoz kapcsolódik a piac megtisztulása, és a legtöbb innováció piaci megjelenése.

A ciklusokat bázis innovációkhoz köti, azaz azt mondja, hogy mindig egyetlen iparág viszi előre a világgazdaság fejlődését.

Előrejelzései szerint ezt a szakaszt, azaz a mélypont után kezdődő emelkedés időszakát éljük. A következő iparági motor pedig az egészségügy lesz.


allianz-kondratiev-waves.jpg

MEGATRENDEK

Mindennapi értelemben könnyebben megfigyelhetőek azok az évekig tartó, trendszerű változások, amelyek a K-Hullámokhoz hasonlóan egyszerre jelennek meg az élet több területén, nemzetközileg, és rendszerfüggetlenül. Ezek a megatrendek többek között:

  • PERSZONALIZÁCIÓ - vagyis életünk minden körülményét személyre szabottan kapjuk kézhez. Ez a folyamat megváltoztatja az emberek tárgyakhoz és egymáshoz fűződő interakcióinak dinamikáját.

  • MINIATÜRIZÁLÓDÁS - nem csak technológiai trend. Képesek vagyunk egyre közelebbről látni, mérni, figyelembe venni világunk mind fizikai, mind szociál-dinamikai jelenségeit.

  • GAMIFICATION - eljátékosítás / élménykeresés. Nem csak a tanulás, tanítás játékosabbá tételéről van szó, hanem arról, hogy minden tettünkért egyre inkább azonnali elismerést / ellentételezést várunk.

  • PEER-to-PEER mindenben - egyszerű hasonlattal élve pénzügyeinkben, vagy abban, hogyan törödünk az egészségünkkel a szomszédtól hallottakat / tanultakat másoljuk. Változik azonban a ‘szomszéd’ fogalma, ma már lehet, hogy az információ szolgltató sokezer kilométerre él tőlünk.

  • COLLABORATIVE vagy SHARED CONSUMPTION - azaz a felelősség megosztás élvezete. Ilyen a városi bicikli (pl.: legújabban a BuBi) Miért álljon az autóm a garázsban, ha nem használom? Miért építsünk műtőket, amelyek kihasználatlanok, miért vegyünk meg egy drága orvosi műszert, ha csak ritkán kell? A virtuális téren túl fizikai terünket is globális szemlélettel osztjuk meg egymással, legyen szó akár az időnkről (munka), eszközeinkről, vagy erőforrásainkról. Külön vállalkozási formává válhat e metódus, ahol pl.: adott közösség arra jön létre, hogy olyan tulajdont szerezzen, amelyet a tagok megosztva használnak majd (egy tag lehet egy személy de akár egy kórház, vagy egy ország is).

  • VIRTUALIZÁLÓDÁS (augmentation) - a körülölelő valóság és a virtuális világ elmosódik - az információkat vizuálisan akarjuk megkapni és így is visszük be a különböző információ feldolgozó számítógépekbe.

A technológia önmagában nem teremt szokásokat.

Sokéves tapasztalat azonban, hogy a technológiai innovációt követi egy menedzsment, azaz munkaszervezési innováció. Az mindennapi egészségügy esetében ez jelentheti a teljes iparág átszerveződését, és itt nem (csak) hagyományos reformokat kell érteni, hanem egy ‘alulról’, a betegek igényei által vezérelt olyan folyamatot, melynek célja az egyéni és közösségi egészség-nyereség maximalizálása és fő hajtóereje a pontos és nagy mennyiégű valós adat és az ebből szerzett információ.

A ‘FELHŐSÖDÉS’

A címben említett borongósság ezúttal inkább örömre ad okot. A statisztikákból kitűnik, hogy egyre több egészségügyi online alkalmazás érhető el mobilon is, sőt, sok közülük csak mobil platformon értelmezhető. Már 2013-ban a letöltött 81 milliárd mobil applikáció 17%-a volt egészségügyi, vagy életmód (Health & Fitness) alkalmazás és ez az arány és a számok is meredeken növekedni fognak a következő években.

Az alkalmazások egyik alapfunkciója, hogy adatokat gyűjtenek és tárolnak. Ez a tárolás egyre gyakrabban valamilyen felhő alapú megoldást jelent. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy adataink velünk legyenek minden ‘óvatlan pillanatban. Ha például szemorvosunk a vizsgálat során korábbi kardiológiai eredményeinket szeretné látni, ezt egy gombnyomással megmutathatjuk neki olyan alkalmazások segítségével, mint pl. a Laborom.

Az információk egyre inkább már nem csak statikusan állnak rendelkezésre. Minden nappal többet tudunk meg magunkról és ez az információ motivál abban, hogy egyre többet szerezzünk meg egy egyre jobb egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaiból. Globálisan ez az egész egy nagy reformfolyamatnak tűnik. Ez a reform azonban nem íróasztalokon, hanem a vágyak szintjén jön létre, igények hajtják és sokal inkább ‘pull’, mint ‘push’ a működési elve: ez a “reform on demand”.

A reform legfőbb médiája pedig az mHealth alkalmazások.



A TOVÁBB

Az mHealth alkalmazások nagyjából az alábbi fejlődési szinteket járják be a következő években:

1. szint: információt nyújt - egészségügyi wikipédiák

2. szint: kezdetleges interakció, "nővérhívó" - vagyis orvosi időpont egyeztetők

3. szint: adatokat gyűjt és analizál (littlebig data), fordít, és felhőben eltárol.

4. szint: személyre szóló információkat nyújt nagy adatbázisok alapján. Kis evidenciával bíró eseteket is felismer és a különböző rendszerek összhangba kerülnek.

5. szint: személyes egészségügyi asszisztens - prediktív, interoperatív és önálló

Ezek a technológiák időben lényegesen az előtt az ember legjobb barátjává válnak, mintsem, hogy humanoid vonásokkal rendelkeznének.



Folyamatosan követik az egészségügyi állapotunkat, terápiát javasolnak, amennyiben változást észlelnek az adatokban, megrendelik a gyógyszert, mielőtt elfogyna, vagy rávesznek bennünket, hogy tartsuk be edzéseink kitűzött rendszerességét.

Más szóval az mHealth lehet az ember egyik legjobb barátja, az azonban a saját felelősségünk, hogy használjuk, ezáltal kellőképp felvértezve ahhoz, hogy on-demand reform szintjére emelkedjen.


Szerző: Hackl Krisztián


Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

economy health.jpg"Újabb állásokat kínál a német egészségipar" írja a medicalonline.hu. Az ágazatban "...mintegy 55 ezer új munkahely létesül 2013-ban. A növekedési kilátásokat szinte csak egyetlen kockázati tényező teszi bizonytalanná, a szakemberhiány. Az ágazat minden második vállalata ebben látja növekedési terveinek legnagyobb kockázatát..."olvasható a cikkben. Ez rendkívüli "elszívóerőt" jelent más - természetesen elsősorban közép- és kelet-európai - munkaerőpiacokat tekintve.

De miért növekszik ilyen óriási ütemben az egészségipar iránti kereslet?

  1. Korábbi posztomban már említettem, hogy az egészségiparban, legalábbis a közvetlen betegellátásban a szakember, a szakdolgozó nem helyettesíthető gépekkel, és a szakma szubspecializálódásával illetve  technológiák fejlődésével egyre nagyobb a szakdolgozói igény.
  2. Folyamatosan nő az egészségipar termékei iránti igény. Pontosabban egy termék iránt, ez pedig az egészség. Egészségügyi szolgáltatásokra ugyanis nincs igény. Biztosan semmi igény egy sugárterheléssel járó CT-re, nincs igény a vakbélműtétre és a racionális fogyasztónak biztosan nincs igénye a fogtömésre sem. Igény csakis az egészségre van, minden ehhez vezető eszköz csak a közvetett utat testesíti meg. Hozzáteszem ezt az utat kell minél költséghatékonyabban megtenni. Az egészség, mint termék iránti igény pedig a társadalmak elöregedésével és "informáltabbá" válásával, valamint a növekvő elvárásokkal párhuzamosan exponenciálisan nő. Észrevehetjük, hogy ez ráadásul ördögi kör, a jobb ellátás hosszabb várható élettartamot eredményez, ami végül még nagyobb keresletet és költségnövekedést generál.
  3. Szükségtelenül, de szintén nő az igény egyes problémák "medikalizálódása" okán, a legkülönfélébb panaszok és tünetek következtében is orvoshoz fordulunk, holott sok esetben ez indokolatlan lenne. A WHO egészségdefiníciója alapján is („Az egészség nem csupán a betegségek hiánya, hanem a teljes testi-, lelki- és szociális jóllét állapota.”) látható, hogy az egészségipar, egészségügyi ellátás fogalomkörének határai jelentősen kitolódtak.
  4. A második világháború után a jóléti államokban gyakorlatilag korlátlanná vált  a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ami szintén jelentősen hozzájárul az egészségipar jelenlegi növekedési pályájához.
  5. A "betegért mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges" elv is az ágazat iránti kereslet egyik mozgatórugója.
  6. Káros ugyan, és nem közvetlen az igények növekedéséből fakad, de helyenként jelentős "felhajtóerő" a finanszírozási tökéletlenségekből adódó ún. szolgáltató indukálta kereslet. Értem ezalatt azt, ha az aktuális szolgáltató a teljesítmény alapú finanszírozás következtében abban érdekelt, hogy minél több beteget lásson el/minél több beavatkozást végezzen.

A fenti lista természetesen nem teljes körű, de láthatjuk, hogy az egészségipar növekedésének hátterében jól megfogható okok állnak, a tendencia pedig jelenleg egyértelmű. Érthető tehát, hogy - többek között - a német egészségügyi ágazat munkaerőigénye is jelentős ütemben nő. Bajban lesznek tehát továbbra is a szegényebb államok - köztük Magyarország is - ha meg akarják tartani a jól képzett szakdolgozóikat, márpedig anélkül minőségi egészségügyi ellátást biztosítani lehetetlen. Jelenleg az egészségügy hozzájárulása a hazai GDP-hez közvetlenül 6% feletti, közvetetten a 8%-t is eléri (a kiadásoknak pedig csak 5% alatti részét teszi ki!). Nemzetgazdasági szinten is igen jelentős ágazatról van tehát szó, mely százezres nagyságrendű dolgozót foglalkoztat.

Mi várható a jövőben? Neves közgazdász szakemberek szerint az egészségipar lesz a következő, hatodik ún. Kondratyev-ciklus motorja (7. oldal). Kondratyev orosz közgazdász (344. oldaltól) szerint ugyanis a gazdaságban uralkodó hosszútávú ciklusok viszonylagos szabályossággal követik egymást, a fellendülést pedig egy-egy feltörekvő iparág biztosítja. Jelenleg egyértelmű mélyponton vagyunk, a következő fellendülést pedig számos közgazdász az egészségipartól várja. Az egészségügy tehát kiemelten fontos, egyre fontosabb téma nem csak személyes érdekünkből kifolyólag - hisz mindenkit érintő ágazatról van szó - de makrogazdasági és nemzetközi szinten egyaránt.

Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

Utolsó kommentek