A nyár folyamán vált biztossá, hogy a fővárosban 2012 márciusa óta hepatitis A járvány zajlik (köznyelven vírusos májgyulladás). De mit is jelent ez az átlag budapesti polgár számára, kell –e félni a megbetegedéstől, mi is maga a betegség?
Mitől járvány?
Az utóbbi 1 évben a megbetegedések száma durván kilencszeresére nőtt a fővárosban a korábbi, 2011-es adatokhoz képest. Számszerűsítve: a betegség incidenciája (új megbetegedések száma adott időtartam alatt adott populációban) a korábbi 1-2/100.000 fő szintről 2012-re 10-11/100.000 fő szintre ugrott, így a betegek száma Budapesten körülbell 180 fő volt a korábbi 20-30 fő helyett (Országos Epidemiológiai Központ, Epinfo 7-8-as száma). Ez a 180 még mindig nagyon kevés a teljes budapesti lakossághoz viszonyítva, azonban a tendencia miatt - klilencszeres növekedés - egyértelműen járványról kell beszélnünk.
A hepatitis-A megbetegedések incidenciája (forrás: Epinfo 2013; 7-8-as szám)
Kiket érint leginkább?
A fertőződött betegek legnagyobb része férfi, a megbetegedések zöme a 30-39 éves korosztályból kerül ki, és túnyomórészt a rossz szociális helyzetben lévők, munkanélküliek, hajléktalanok, nyugdíjasok, alacsony iskolázottságúak fertőződnek. A betegség jellegéből adódóan – mivel cseppfertőzéssel terjedő virális járványról van szó – különösen veszélyeztetettek a rossz higiénés körülményekkel megáldott közösségi helyeken élő vagy ott megfordult lakosok, és az ő közvetlen környezetük (szociális otthon, hajléktalanszálló, de akár nem megfelelően kialakított szórakozóhelyek vagy rendezvények is). Területileg a VIII. IX. kerület a legveszélyeztetettebb környék. Létezik egyébként a betegség ellen védőoltás is, a KSH adatai szerint (101. oldal) 2010-ben nagyságrendileg 15-17 ezer ember kapott hepatitis A elleni védőoltás, nagyobb részük utazással kapcsolatos prevenció keretében. Az össz betegszám egyébként hosszú távon egyértelmű csökkenést mutat évről évre.
Milyen panaszokat okoz a betegség?
A hepatitis-A fertőzés egy szájon át terjedő virális megbetegedés, mely általában szennyezett tárgyak, étel, ital révén jut a szervezetbe, forrása a fertőződött széklet, a vírusok a környzetben is igen ellenállóak. Oki terápiája nem ismert, azonban védőoltással megelőzhető. A fertőződöttek nagy része (kb. 90%-a) észre sem veszi, ha elkapja a vírust (természetesen ettől még fertőzésforrás). Akiknél kialakulnak a tünetek, azoknál egy aspecifikus szakasz után, melyet rossz közérzet, hányinger, hányás, hasi fájdalom, esetleg láz jellemeznek, kialakul(hat) a májgyulladás okán a bőr és a szem sárgasága, esetleges viszketéssel társulva. A betegség általában - megfelelő immunrendszer mellett, ha nem áll fenn egyéb szerv, például a máj károsodása - maradandó károsodások nélkül, magától gyógyul. A fejlődő országokban egyébként szinte általános jelenség, gyermekkorban sokan átesnek rajta.
Kell –e félnem? Oltassam –e magam?
Attól rettegni minden nap, hogy elkapjuk a fertőzést teljesen alaptalan. Komolyan kell venni természetesen egy ilyen, a szokásos mintázattól eltérően jelentkező eseménysort, azonban a pánikkeltés (már ha van iylen) alaptalan. Láthatjuk a betegségek számából is, hogy nem egy óriási járványról beszélünk, persze a szokatlanul nagy betegszám miatt egyértelmű, hogy érdemes jobban odafigyelnünk. Elsősorban a személyes higiéné (kézmosás, megfelelő tisztálkodás, családban külön törülközők használata, gyakori ruhamosás stb.) előtérbe helyezésével és a közösségi terek szigorú ellenőrzésével érhető el a betegségek számának csökkenése és saját kockázatunk csökkentése. Pánik generálása és ennek következtében a védőoltások általános igénylése teljességgel indokolatlan lenne, de a veszélyeztetett csoportok esetében indokolt lehet a kampányszerű oltás (gyermekek, immunkhiányos állapotok, legyengült idősek, rossz szociális körülmények között, főként közösségi helyeken élők). Az első oltással körülbelül 3-5 éves, egy második oltással (ez a teljes oltási sor) pedig mintegy 20 éves védettséget biztosíthatunk magunknak a kórokozóval szemben.
Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!
Kereső
Követők
