A poszt címe ma már nem csupán tudományos fantasztikum. A három dimenziós nyomtatási technológia születése, fejlesztése és terjedése teszi lehetővé az orvostudomány fantasztikus, szinte soha nem látott fejlődését. A 3D printing, vagy más néven additive manufacturing során az adott terméket sebészi pontossággal építi fel a nyomtató, általában lézer segítségével, rétegről-rétegre, pontosan a felhasználó (gyártó) igényei szerint, gyakorlatilag bármiylen geometriai formának megfelelően, abszolút egyedileg. Az anyagismeret fejlődésével pedig a felhasználható alapanyagok is folyamatosan változnak, tökéletesednek. A következő rövid videóban a 3d nyomtatás technikai kivitelezését tekinthetjük meg.

Ez óriási, szinte felfoghatatlan áttörést jelent majd az orvostudomány területén (is). Az innováció egyik legfőbb célterülete maga az egészségügy; hihetetlen nagy és kifogyhatatlan társadalmi igényekkel megáldott, óriási piaci potenciállal rendelkező területről beszélünk. Az utóbbi néhány évtizedben a diagnosztikában (főként a képalkotásban) végbement, és jelenleg is folyó fejlesztéseket sokszor nem tudta követni a terápiás „oldal”; szinte minden betegséget felismerünk, ráadásul egyre koraibb stádiumban, azonban a terápiás technológiák, protokollok feljlődése elmaradt ettől. Oki terápiáról egyelőre természetesen nincs szó, ezt az áttörést a genetika, génsebészet területétől várjuk, azonban később ettől az iparágtól is hasonló dolgok várhatóak. Elsőként főleg a mozgásszervi betegségek, traumatológia területén fog elterjedni a 3d nyomtatás; az Egyesült Államokban egy fejsérülést szenvedett beteg koponyacsontjának háromnegyed részét(!) pótolták 3d nyomtatás segítségével. Egészen konkrétan nyomtattak a betegnek egy új koponyát. Megdöbbentő. Egy másik projekt keretében fület készítettek 3d nyomtató és sejtinjekció segítségével! Mindezt úgy, hogy a technológia még csak gyermekcipőben jár. Koponya, csigolya, ízületi alkotóelemek tökéletes anyagokból, ezredmilliméteres pontossággal személyre szabva, elérhető költséggel és rövid idő alatt!

 

 

Ez már a jelen. És a jövő? Talán még megdöbbentőbb. Egyes kutatók szerint nem járunk messze attól, hogy a beteg minden igényét kielégítően akár szerveket „nyomtassunk”. Jómagam ezzel kapcsolatban kissé szkeptikus vagyok, de inkább az időtávlatot illetően; meggyőződésem, hogy valóban ez lesz a jövő.

Ha pedig statikus szöveteket vagy akár szerveket képesek vagyunk nyomtatni, előbb-utóbb molekuláról molekulára is képesek leszünk felépíteni anyagokat – állítják a téma szakemberei. Ráadásul inkább előbb. Ez pedig azt jelentheti, hogy ha az orvos jóváhagyja, és megkapjuk a digitális „receptet”, azaz egy adott gyógyszer pontos összetételét, adagját, akkor otthon is képesek leszünk kinyomtatni azt saját magunk számára. Bármit. Gondoljunk csak bele mekkora globális hatása lehet ennek az áttörésnek a harmadik világ országaiban.

 

Elképesztő dolgoknak leszünk szemtanúi a technika segítségével az orvostudomány területén, ebben biztos vagyok. Persze egész más prioritást kell, hogy élvezzen az egészségügy ahhoz, hogy ezeket a technikákat valaha hazánkban is viszontláthassuk, és részesedjünk az általa nyújtott hihetetlen előnyökben. Ellenkező esetben búcsút kell intsünk annak az utópisztikus gondolatnak, hogy az elérhető legjobb ellátásban részesedjen a magyar társadalom.

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

Sci-fi orvoslás

8 Komment
0 Reblog

 

A kardiológiai megbetegedések világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Hazánkban sem más a helyzet, épp ezért az egészségügy, az egészségpolitika egyik legfőbb célja a kardiovaszkuláris halálozás visszaszorítása, hisz a magas mortalitás elvesztegetett (egészséges) életéveket jelent, amely nem csak emberileg, de gazdaságilag is káros. Az utóbbi évtizedekben az erőfeszítéseket siker koronázta, mely köszönhető a szakmai oldal felkészültségének és a technika, valamint a gyógyszeripar fejlődésének egyaránt. Hazánkban a keringési rendszer megbetegedései okozta mortalitás (halálozási arányszám) a következőképp alakult:

(keringési rendszer betegségei okozta halálozás /100.000fő, OECD adatbázis)

A keringési rendszer megbetegedései által okozott halálozási arányszám a kilencvenes évek óta közel felére csökkent, a tendencia jól látható. A cél elérésében nagy segítségére van az ágazatnak az orvosi technológia fejlődése. Mind a diagnosztika, mind a terápia területén óriási léptekkel halad előre a szakma.

Kardiológiai innováció

Képalkotó diagnosztika: Katéterezni vagy nem katéterezni: ez itt a kérdés. Legalábbi a kardiológia alapvető, "shakespeare-i" kérdését így lehetne megfogalmazni. Természetesen más fontos dilemmák is felmerülnek a kardiológiai diagnosztika során, azonban az iszkémiás szívbetegség össztársadalmi súlya vitathatatlanul rendkívüli. Évente hazánkban közel 20.000 koszorúér-katéterezés történik. Ez a magas szám is azt mutatja, hogy megkerülhetetlen kérdésről beszélünk. A beavatkozásra kerülő betegek azonban egy jelentős részénél ez csupán diagnosztikus értékű, azaz nem kerül sor értágításra, vagyis a panaszok hátterében nem a koronáriák szűkülete áll. Reális elvárás, hogy ezt a viszonylag költséges, a beteget megterhelő beavatkozást elkerülhessük, ha a beteg állapota lehetővé teszi a non-invazív, úgynevezett konzervatív terápiát, vagy esetleg nem is igényelne semmilyen kezelést. A modern képalkotó eljárások lehetővé teszik a koszorúerek leképezését, vagy akár a szívizom vérellátásának ábrázolását. A cardio-CT a koszorúerek mésztartalmának pontos mérőeszköze. Segítségével megítélhető a koszorúerek állapota, így következtethetünk  az esetleges szűkületek súlyosságára. A szív MRI a szerv pontos anatómiai viszonyait, mozgását, a szívizom életképességét is elénk tárja. Az életképesség kérdése fontos, hisz egy infarktus után csak akkor van értelme katéterezni és helyreállítani a keringést, ha van esély arra, hogy az érintett területen funkcióját még megtartott, élő szövetet találunk. Az izotópdiagnosztika segítségével mind a "hagyományos" módszerekkel, mind (még pontosabban) a modernebb PET-CT segítségével meghatározható a szívizom perfúziója, azaz vérellátása, valamint életképessége. Egyre több olyan diagnosztikai eszköz áll tehát rendelkezésre, mely alkalmas arra, hogy kiszűrje azokat a betegeket, akiknek nincs szükségük koszorúér-katéterezésre, megkímélve őket a kockázatokat is rejtő, drága és esetükben felesleges beavatkozástól. A személyre szabott, költséghatékony, minimálinvazív módszerek felé kell elmozdulnunk.

Terápia: A kevésbé szerencsés betegek esetében azonban végül katéterezésre kerül a sor. Sok kardiológus szerint persze csak kétféle kardiológiai beteg létezik; akit már megkatétereztek és akit meg fognak. A beavatkozás során beültetett tágító hálók (stentek) "evolúciója" is töretlen. A beültetett "közönséges" fémhálókat sorra váltják fel a gyógyszerkibocsátó stentek, amelyek így csökkentik a visszaszűkülés esélyét a koronáriákban. A legújabb fejlesztés pedig a felszívódó stent. Ez két év alatt lassan felszívódik az érpályából, így nem marad idegen szövet a koszorúérben. Néhány hónapja pedig beültették hazánkban is az első végleges műszívet. Műszív. Végleges. Lassan azért a sci-fi világában érezhetjük magunkat, de a fejlődés nem lassul, sőt! Csehországban beültették az első vezeték nélküli pacemakert, melyet közvetlenül a szívbe helyeznek, nem pedig a bőr alá. Kényelmes, egyszerű, biztonságos, kisebb a fertőzés és a komplikáció veszélye. A pacemakerek között találunk olyat is, amely online kapcsolaton keresztül, távolról módosítható, veszély esetén pedig jelzést küld. A szívritmuszavarok detektálására fejlesztették ki azt a beültethető eszközt, mely folyamatos EKG monitorizálást biztosít, akár éveken keresztül. Ez a ritka, de annál veszélyesebb ritmuszavarok diagnosztikájában óriási jelentőséggel bír (bár ez inkább a diagnosztika tárgykörébe tartozik).

Az egészségipari innováció töretlen, a piac és az igények óriásiak, ez különösen igaz a kardiológia területére. A közeljövőben felbukkanó fejlesztések alapjaiban változtathatják majd meg a medicinát, azonban egy óriási problémát nem hagyhatunk szó nélkül: ezek a módszerek hihetetlenül drágák. Egy ország egészségügyi rendszere sem lesz képes közpénzből finanszírozni és kihasználni ezeket a fejlesztéseket. A forrásteremtés struktúrájának alapvető átgondolása, a költségek megosztása szükséges hazánkban is ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a modern terápiás és diagnosztikai eljárásokkal. Saját magunk nehezítjük meg a legnagyobb társadalmi terhet okozó betegségek elleni harcot, ha nem  alkalmazkodunk a technológiai robbanásal járó változásokhoz.

 

Egyre több barátom, ismerősöm kerül abba a helyzetbe, hogy egy-egy képalkotó vizsgálatra (CT, MR, PET, sőt, ma már az ultrahang esetén is) csak hosszú hónapok múlva kap időpontot, aminek következtében - ha teheti - magánintézményt keres fel a vizsgálat elvégzése céljából. Teszi ezt úgy (ahogy korábbi posztomban is írtam), hogy közben természetesen fizeti a kötelező társadalombiztosítást is. A problémának ez az egyik, pénzügyi aspektusa. Nagyobb aggodalomra ad okot az, hogy milyen mértékben halad előre azok betegsége, akik kénytelenek kivárni a sorukat. Mind a jó- mind természetesen a rosszindulatú megbetegedések esetén visszafordíthatatlan károkat okozhat több hónapnyi késedelem, nem csak a beteg számára, de súlyos pluszköltséget okozva később az egészségkasszának is.

Az ok(ok). A várólisták kialakulásában alapvetően néhány egyszerű tényező játszik szerepet, persze a kép mindig árnyaltabb, de maradjunk az egyszerű okoknál. Legszerencsésebb helyzetben nem pénzügyi okok miatt alakul ki várólista, csupán a szűkös kapacitások miatt "torlódnak fel" a betegek. Ez a helyzet beruházásokkal, a kapacitások bővítésével bizonyos idő alatt megoldható. Szerencsétlenebb helyzet a forráshiány, amely előidézhet várólistákat szűkös kapacitás okán is, de megfelelő kapacitások mellett is, ha a működtetésre, az infrastruktúra kihasználására nincs megfelelő keret. Itthon a két utóbbi ok "keverékével" van dolgunk. A helyzet legegyszerűbb szemléltetése végett összegyűjtöttem néhány EU tagország, illetve az Egyesült Államok adatait a CT, MR és PET berendezések számát illetően ( berendezések száma/1 millió fő, 2010, OECD ). Mind a CT, mind az MR, mind pedig a PET berendezések tekintetében igen szomorú hazánk helyzete, a technikai felszereltség rossz és elavult.

Jól látható tehát a lemaradásunk, és érthető a hosszas várakozási idő is. A "gond" csak az, hogy az egyre informáltabb és tudatosabb betegek, mint egyre jobban informált "vásárlók" az egészségügyet is egyre inkább szolgáltatás jellegű juttatásként fogják fel, nem pedig valamely csodálatos, misztikus kegyként, felismerve azt, hogy a több hónapos várakozás, majd a kórházban több órás ücsörgés és a kétes hangnem távolról sem tekinthető normálisnak vagy európainak. Ez különösképp a képalkotó diagnosztika területén segítette elő a magánszolgáltatások elterjedését, köszönhetően annak, hogy a magánszolgáltatók ezen a szakterületen fogadhatnak OEP-finanszírozott beteget is, amit a viszonylagosan jó finanszírozás okán természetesen meg is tesznek. A valódi piaci verseny hiánya miatt azonban érdemi minőségi versengés sajnos egyelőre nem alakult ki. Ahogy korábban is említettem aki megteheti a TB fizetése mellett és ellenére elmegy több tízezer forintért magánszolgáltatóhoz, hogy időben és kulturáltabb körülmények között jusson eredményhez. Aki pedig kénytelen kivárni azt a néhány hónapot annak (ha valóban beteg) időközben biztosan romlik az állapota, és ez a késlekedés sokszorosan bosszulja majd meg magát a finanszírozó számára is egy jóval költségesebb és hosszadalmasabb terápia formájában.

Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

Utolsó kommentek