Tekintettel a Facebook oldalunkon kiírt szavazás eredményére ez a poszt beleillik mind a napi aktualitás, mind a nemzetközi kitekintés témakörbe. Robert Francis neve fémjelzi azt a vizsgálatot, amely Nagy-Britanniában a mid-staffordshire-i kórházak működését elemezte a 2005-2009-ig tartó időszakban, és amely elemzés számos visszaélésre, hiányosságra derített fényt. A tanulmány hosszú előkészítést, nyomozást és számos interjút követően idén februárban került csak nyilvánosság elé, és már most a brit egészségügy eddigi legnagyobb botrányát váltotta ki. Az írás szerint a költséghatékony működés jegyében mintegy 1200 beteg vesztette életét a kórházi mulasztások miatt, számos beteg pedig indokolatlanul szenvedett vagy maradt megfelelő ellátás, gondozás nélkül. Persze itt a költséghatékony jelző használata – számos hazai fordításban is – meglehetősen kérdéses, költséghatékonyságról itt szó sincs, legfeljebb költségcsökkentésről beszélhetünk. A beszámolókban a legkülönfélébb panaszokat olvashatjuk; kikapcsolt nővérhívó, kevés és gondatlan szakszemélyzet, a betegek nem jutottak fájdalomcsillapítóhoz, nem kaptak segítséget ahhoz sem, hogy könnyítsenek magukon, illetve a leírás szerint volt, aki annyira kiszáradt, hogy a szobában lévő vázából volt kénytelen pótolni a folyadékot. Ezen problémák egy részére persze a harcedzett magyar beteg csak legyint, a vázás történet pedig kicsit furcsa (akkor már a csapig is el lehet talán jutni), így nehéz a szubjektív szöveges beszámolók alapján igazságot tenni. Mindenesetre a vizsgálat alaposnak és széleskörűnek tűnik, valamint a bizonyítékok is eléggé egy irányba mutatnak ahhoz, hogy feltételezzük; tényleg nagy bajok voltak/vannak egyes brit egészségügyi intézményekben. Ráadásul néhány belsős dolgozó is megerősítette a visszaéléseket azok nyilvánosságra kerülése után, elmondásuk szerint meg is fenyegették/zsarolták a lázongó alkalmazottakat az időszak alatt. Természetesen ezek után további kórházakban indít majd vizsgálatokat a brit NHS (National Health Service - Nemzeti Egészségügyi Szolgálat). Ráadásul egy nemrég megjelent nemzetközi összefoglaló szerint a szigetország egészségügyi rendszere globális indikátorok szerint is rosszabbul teljesít a vártnál; itt elsősorban a születéskor várható, egészségben eltöltött életéveket, a halálozási arányszámok közül pedig a légúti fertőzéseket, a koraszülésből adódó haláleseteket és az emlőtumorokat hozza példaként. Hozzáteszem a tanulmány csak nyugat-európai országokat, az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát vette górcső alá, sajnos a hazai mutatók ezeket is jóval alulmúlják.

100.000 főre eső tumoros betegség és a keringési rendszer betegségei okozta standardizált halálozási arányszám Nagy-Britanniában (piros) és Magyarországon (zöld), WHO adatbázis

Nagy –Britanniában az egészségügyi ellátás teljes körűen, állampolgári jogon biztosított, adókból finanszírozott Beveridge-rendszer, a lakosságnak csupán 10-13%-a vesz igénybe külön privát biztosítást. Önrész vagy co-payment fizetés nincs. A területi ellátásszervezés az ún. PCT (primary care trust – nagyságrendileg kb. 200 tröszt) kezében van, ezek a szervezetek rendelkeznek a költségvetés mintegy 85%-a felett (az egészségügyre szánt forrás meghaladja a GDP 8%-át, egyes adatbázisok szerint már a 9%-át is). A trösztök feladata a hozzá tartozó lakosság számára a szolgáltatások vásárlása, szervezése, ebben a folyamatban pedig az alapellátás kiemelt jelentőségű. Magasabb szintű (kórházi, szakorvosi) ellátást csak indokolt esetben kap a beteg, a háziorvosok ún. kapuőri funkciója nagyon erős, ezzel is a költséghatékonyság irányába terelve a rendszert (a háziorvosok finanszírozása Angliában is alapvetően fejkvótán alapul). A kórházi ellátásban különböző „szintű” kórházak vesznek részt, melyek az NHS-től többé vagy kevéssbé függetlenek is lehetnek, a kórházi ellátás finanszírozása a hazánkban is ismert HBCS-rendszer szerint zajlik (persze részeleteiben különbözően). Nagy – Britanniában viszonylag kevés az akut ellátást nyújtó kórházi ágyak száma, és még hazánkhoz viszonyítva is kevés az egy főre jutó orvosok száma (igaz, ez így legalább arányban van, nem úgy, mint nálunk). Nem meglepő tehát, hogy a várólisták jelentik az egyik legnagyobb problémát. Érdekesség, hogy a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, az NHS a világ egyik legnagyobb munkáltatója, alkalmazásában 1,3 millió dolgozó áll.

Akut ellátást biztosító kórházi ágyak száma Nagy-Britanniában (kék), Franciaországban (piros) és Magyarországon (zöld), WHO adatbázis

Nálunk szerencsésebb helyzetben lévő államoknak is megvan tehát a saját problémájuk az egészségügyi rendszerükön belül. Érdemes ugyanakkor tanulmányozni egy-egy ország stratégiáit, reformjait és hibáit, mert sokat tanulhatunk belőle. Ebben az ágazatban pedig különösen igaz, hogy nem érdemes a saját hibáinkból tanulni, főként nem úgy, hogy mi már eleve ennél rosszabb helyzetből indulunk...

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

/Amennyiben valaki mélyebben érdeklődne Nagy-Britannia egészségügyi rendszere iránt IDE kattintva megteheti./

Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

Utolsó kommentek