A nyár folyamán vált biztossá, hogy a fővárosban 2012 márciusa óta hepatitis A járvány zajlik (köznyelven vírusos májgyulladás). De mit is jelent ez az átlag budapesti polgár számára, kell –e félni a megbetegedéstől, mi is maga a betegség?

Mitől járvány?

Az utóbbi 1 évben a megbetegedések száma durván kilencszeresére nőtt a fővárosban a korábbi, 2011-es adatokhoz képest. Számszerűsítve: a betegség incidenciája (új megbetegedések száma adott időtartam alatt adott populációban) a korábbi 1-2/100.000 fő szintről 2012-re  10-11/100.000 fő szintre ugrott, így a betegek száma Budapesten körülbell 180 fő volt a korábbi 20-30 fő helyett (Országos Epidemiológiai Központ, Epinfo 7-8-as száma). Ez a 180 még mindig nagyon kevés a teljes budapesti lakossághoz viszonyítva, azonban a tendencia miatt - klilencszeres növekedés -  egyértelműen járványról kell beszélnünk.

 A hepatitis-A megbetegedések incidenciája (forrás: Epinfo 2013; 7-8-as szám)

Kiket érint leginkább?

A fertőződött betegek legnagyobb része férfi, a megbetegedések zöme a 30-39 éves korosztályból kerül ki, és túnyomórészt a rossz szociális helyzetben lévők, munkanélküliek, hajléktalanok, nyugdíjasok, alacsony iskolázottságúak fertőződnek. A betegség jellegéből adódóan – mivel cseppfertőzéssel terjedő virális járványról van szó – különösen veszélyeztetettek a rossz higiénés körülményekkel megáldott közösségi helyeken élő vagy ott megfordult lakosok, és az ő közvetlen környezetük (szociális otthon, hajléktalanszálló, de akár nem megfelelően kialakított szórakozóhelyek vagy rendezvények is). Területileg a VIII. IX. kerület a legveszélyeztetettebb környék. Létezik egyébként a betegség ellen védőoltás is, a KSH adatai szerint (101. oldal) 2010-ben nagyságrendileg 15-17 ezer ember kapott hepatitis A elleni védőoltás, nagyobb részük utazással kapcsolatos prevenció keretében. Az össz betegszám egyébként hosszú távon egyértelmű csökkenést mutat évről évre.

 

Milyen panaszokat okoz a betegség?

A hepatitis-A fertőzés egy szájon át terjedő virális megbetegedés, mely általában szennyezett tárgyak, étel, ital révén jut a szervezetbe, forrása a fertőződött széklet, a vírusok a környzetben is igen ellenállóak. Oki terápiája nem ismert, azonban védőoltással megelőzhető. A fertőződöttek nagy része (kb. 90%-a) észre sem veszi, ha elkapja a vírust (természetesen ettől még fertőzésforrás). Akiknél kialakulnak a tünetek, azoknál egy aspecifikus szakasz után, melyet rossz közérzet, hányinger, hányás, hasi fájdalom, esetleg láz jellemeznek, kialakul(hat) a májgyulladás okán a bőr és a szem sárgasága, esetleges viszketéssel társulva. A betegség általában - megfelelő immunrendszer mellett, ha nem áll fenn egyéb szerv, például a máj károsodása - maradandó károsodások nélkül, magától gyógyul. A fejlődő országokban egyébként szinte általános jelenség, gyermekkorban sokan átesnek rajta.

Kell –e félnem? Oltassam –e magam?

Attól rettegni minden nap, hogy elkapjuk a fertőzést teljesen alaptalan. Komolyan kell venni természetesen egy ilyen, a szokásos mintázattól eltérően jelentkező eseménysort, azonban a pánikkeltés (már ha van iylen) alaptalan. Láthatjuk a betegségek számából is, hogy nem egy óriási járványról beszélünk, persze a szokatlanul nagy betegszám miatt egyértelmű, hogy érdemes jobban odafigyelnünk. Elsősorban a személyes higiéné (kézmosás, megfelelő tisztálkodás, családban külön törülközők használata, gyakori ruhamosás stb.) előtérbe helyezésével és a közösségi terek szigorú ellenőrzésével érhető el a betegségek számának csökkenése és saját kockázatunk csökkentése. Pánik generálása és ennek következtében a védőoltások általános igénylése teljességgel indokolatlan lenne, de a veszélyeztetett csoportok esetében indokolt lehet a kampányszerű oltás (gyermekek, immunkhiányos állapotok, legyengült idősek, rossz szociális körülmények között, főként közösségi helyeken élők). Az első oltással  körülbelül 3-5 éves, egy második oltással (ez a teljes oltási sor) pedig mintegy 20 éves védettséget biztosíthatunk magunknak a kórokozóval szemben.

Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

Hepatitis B - csak a szerencsén múlik a terápia?

1 Komment
0 Reblog

Megint hangot adott aggodalmának az ombudsman egy, az egészségügyben kialakult konkrét anomália miatt. Miről is szól az ombudsmani közlemény? A krónikus hepatitisek (B és C) diagnosztikájában, kezelésében és a terápia követése során mindvégig óriási forrásigény jelentkezik. A legújabb gyógyszeres (antivirális) terápiák és az ezt befolyásoló folyamatos vírusszerológiai vizsgálatok tehát igen nagy összegeket emésztenek fel. Ugyanakkor a hatékony terápia elképzelhetetlen megfelelő, időközönkénti vizsgálatok nélkül, hisz a vírustiter (azaz a betegség aktuális aktivitása – mennyi vírus van jelen a keringésben, ez az ún. PCR vizsgálat) meghatározza a további kezelési stratégiát; a vírus rezisztenssé válhat a szerre, reagálhat arra stb. . Különösen fontos ez mind a beteg szempontjából – hisz az élete múlhat ezen - , mind a gyógyszerkassza szempontjából; százmilliók mennek el a semmire méregdrága gyógyszer formájában, ha a terápia nem megfelelő. Lássuk tehát milyen hiányra lett figyelmes a rendszerben Szabó Máté ombudsman:

„Állampolgári beadvány érkezett hivatalomhoz, amelyben a beadványtevő egy – állítása szerint évek óta elhúzódó – az egészségügyi ellátórendszert érintő problémára hívta fel a figyelmemet. A beadványtevő, aki maga is hepatitisz B vírussal fertőzött, és krónikus betegsége miatt kezelt beteg, panaszolta, hogy a szakmai protokoll szerinti szerológiai vizsgálatok elvégzésére az őt kezelő intézménynek nincs lehetősége, mert forráshiány miatt a labor a szükséges teszteket nem tudja megvásárolni. A tesztanyag hiányának az is következménye lehet, hogy az el nem végzett tesztek eredményének hiányában nincs lehetőség a betegnek felírt gyógyszer megváltoztatása, vagy elhagyása mellett dönteni, azaz nem részesülhet a számára leginkább hatékony terápiában.”

 

Hasonló helyzetet vetítettem előre egyébként én is egy korábbi posztomban, ezzel mostelérkeztünk oda, amit már korábban említettem: adott egy szakmai protokoll, valahonnan a messzi nyugatról, amely korszerű, betegközpontú, hatékony, megfelelő diagnosztikával megtámogatott. Ez lenne az említett, mai tudomány állása szerinti, „leginkább hatékony terápia”. Majd ezt átveszik egy ötödannyi egy főre jutó egészségügyi kiadással gazdálkodó országban. Például Magyarországon. A szakmai protokollok tökéletesek, napra készek. A finanszírozás? Már kevésbé. Ebből pedig nagyon hamar adódnak a problémák, lásd jelen esetben is.

 (Egy főre jutó egészségügyi közkiadás PPP-ben számítva - WHO adatbázis)

Persze ez lehetne egyedi probléma is, de nem érdemes ilyennel áltatni magunkat:  „A probléma nem csak a panaszost érinti. Kezelőorvosa elmondása szerint az el nem végzett szerológiai vizsgálatok miatt kb. 1100 betegnek közel a fele feleslegesen szedi a gyógyszerét, mivel váltaniuk, vagy a szedést abbahagyniuk kellene. A szükséges vizsgálat elvégzésének hiányában azonban többmilliós nagyságrendű pazarlás történik a fölöslegesen megfinanszírozott gyógyszerekkel.”

 

Így lesz a szűkos források miatt még drágább a rendszer, mint a forráshiánnyal nem küzdő, vagy az kevés forrást ésszerűen felhasználó országokban. Azért azt mindannyian érezzük, hogy így mind a beteg, mind a gyógyszerkassza rosszabbul jár, mintha a terápia menetéhez igazítva lehetne elvégezni ezeket a drága laborvizsgálatokat. Amelyeket egyébként mind az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-rendelőintézet központi laboratóriumában végzik, ugyanis nagyon kevés akkreditált intézmény jogosult csupán ezekre a vizsgálatokra. Ami logikus is lenne, ha tudnák azt végezni. Ezek általában ugyanis „veszteségesek”, hiába van jogosultsága a labornak rá, ha arra a finanszírozás nem egy elkülönített OEP kasszából történik, akkor a havi volumenkorlátot (TVK) hamar kimeríti egy-egy ilyen nagyértékű vizsgálat. Mivel pedig ez is a havi TVK része, és abból így túl nagy részt foglal el, ezért megfontoltan lehet csak végezni. A megfontoltan itt azt jelenti, hogy keveset. Nagyon keveset. Így fordul meg a rendszer és határozza meg a finanszírozás és a TVK a vizsgálatot, a terápiát és a beteg sorsát, nem pedig fordítva. Egyszer már írtam arról is, miért gondolom azt, hogy olyan teljesítmény-alapú finanszírozás működik az egészségügyben, mely független a valós szükségletektől, a teljesítménytől és a kapacitásoktól is. Ez az egyik élő példa erre. A jelentés egyik legszebb része ebből a szempontból pedig: „Az államtitkár a GYEMSZI vizsgálatának eredményét is rendelkezésemre bocsátotta, mely szerint a PCR vizsgálatra történő várakozás oka elsősorban az, hogy a laborok inkább más, nyereségesebb vizsgálatokat végeznek el a rendelkezésre álló keretük terhére.” !

 

Többet ehhez a témához nem is kívánok hozzáfűzni. ilyen finanszírozás mellett nem fog menni, csak még rosszabbul költjük el a keveset, ami még van. Arról nem is beszélve, hogy a végén mindig a beteg húzza a rövidebbet. Az egyre jobb, drágább, célzott terápiák egyre pontosabb és természetesen szintén egyre drágább diagnosztikát és terápiakövetést fognak igényleni. Legyen szó akár krónikus virális fertőzésekről, mint a HIV vagy a hepatitis B, C, akár onkológiai kezelésről. Nem megengedhető, hogy olyan terápiát kapjanak a betegek, akár csak egy kezelés erejéig is, amely számára nem hatékony, esetleg egyenesen káros. Visszajelzés nélkül, próba-szerencse alapon indikálni, vagy folytatni méregdrága, esetenként élet-halált befolyásoló terápiát megengedhetetlen.

Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

Utolsó kommentek