szike

A betegjogokkal foglalkozó írásunk második része.

A képanyagok forrása továbbra is a tasz.hu .

Emberi méltósághoz való jog

Egy hosszas betegség, kórházi ápolás alatt teljesen leértékelődik az ember még a saját szemében is. A beteg ugyanúgy elsősorban ember! Az egyik legfontosabb, hogy a beteg emberi méltóságát mgőrizzük. Egyenjogú partnerségről azonba a jelenlegi mindennapi kórházi gyakorlat alapján az előadók szerint  egyáltalán nem beszélhetünk. Itt egy saját példát hozott föl az egyik előadó:

Vasárnapi rosszullét után az életmentő műtét elkezdéséhez először fizetnie kellett, majd a beavatkozás utáni indokolt sebplasztikát az orvos lerendezte annyival, hogy úgysem akar hastáncosnő lenni. Miután a beteg kiállt magáért és jelezte, hogy márpedig Ő az akar lenni, illetve egyáltalán ennek ehhez mi köze van, megkapta a bocsánatkérést és az ingyenes plasztikát.

Másik példa volt egy bőrgyógyászati osztály bejáratára filctollal kiírt szöveg: itt AIDS-es beteget nem látnak el…

Önrendelkezéshez való jog, ellátás visszautasításának joga, gyógyintézmény elhagyásának joga

Minden betegjog az önrendelkezéshez való jog alá van rendelve! A betegnek joga van saját maga eldönteni, hogy miylen ellátáshoz járul hozzá, mit utasít el, vagyhogy mikor hagyja el (saját felelősségére!) az ellátó intézményt. A korábban aláírt beleegyezés is bármikor visszavonható.   Sáriné dr. Simkó Ágnes az új Ptk. volt miniszteri biztosa, „Betegjogok és az új Polgári Törvénykönyv összehasonlítása” című előadásában rámutatott néhány lényeges újításra: a belátási képesség alapján a cselekvőképességet részleges vagy teljes mértékben orvosi szempontok szerint is korlátozhatják. Korlátozható az intézményből való távozás, ha fertőző vagy pszichiátriai betegségben szenved a beteg.

A mentális állapotban jelentős romlása esetén az egyén gondnokság alá helyezhető.

Újdonság, és az egészégügyet is érinti a releváns ptk.-ban jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése és az ún. sérelemdíj. A sérelemdíjra az ellenem végzett személyiségi, jogi sérelem bizonyítása esetén válhatok jogosulttá. Mértékét a jogsértés súlyossága határozza meg.

Egészségügyi dokumentáció megismerésének a joga

A beteg saját adatai felett a beteg rendelkezik. Kérjük el adatainkat, jogunk van megismerni azokat, jogunk van bármikor kikérni és elvinni a saját dokumentációnkat. Éljünk vele!

Együttműködés kötelezettsége

Nem jog, hanem kötelezettség! Nekem, mint betegnek is tájékoztatni kell az orvost saját állapotomról a lehető legjobb tudásom szerint. Az általam is elfogadott diagnosztikai tervet be kell tartanom. A compliance (terápiás együttműködés) sajnos ma is az egyik legjelentősebb probléma.

Természetesen a betegnek is kötelezettsége az orvos és más betegek emberi jogainak tiszteletben tartása.

Betegjogok érvényesítésének lehetősége

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ hatósági jogkörét végül az utolsó pillanatban megvonták ugyan, de az intézmény (lenne) felelős a betegek jogainak képviseletéért, a jogi sérelmek kivizsgálásáért. A benyújtott panaszok száma mégis csökken, mert az intézmény helyzete bizonytalannak tűnik. (Az Egészségbiztosítási Felügyelet valódi hatóságként működött, de 2010-ben megszüntették.) ÁNTSZ is átszervezésre került, jogbizonytalanságában szintén kissé veszített pozíciójából. Ebben a bizonytalan intézményi rendszerben az utóbbi időben elkezdett nőni az ombudsmanhoz beérkezett panaszok száma. 

dr. Bence Rita a TASZ Betegjogi Programvezetője szerint az alapjogok “anyja” az emberi méltósághoz való jog. Szemléletváltás kell az egészségügyben: ennek az alapjognak a betartása gördülékenyebbé tehetné az ellátást. Mindezeken túl elengedhetetlen egy olyan hatóság létrejötte, ami kikényszeríti a betegjogok figyelembe vételét, mert jelenleg az egészségügyi törvény „lex imperfecta”, azaz nincsen szankciója a be nem tartásának.

Összességében a konferencia zárógondolataként kijelenthettük, hogy egészen más a valóságban az egészségügyi jog gyakorlása, mint az elv, amit le akarunk vele írni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon!

Kórházban nem szeretünk lenni, de bíróságon sem. És egymás után mind a kettőben? Ennél biztosan van jobb dolgunk.

Tapasztalat alapján így gondolkodik az átlag magyar beteg, még akkor is, ha valamilyen joga sérült az ellátás során. Örül, hogy meggyógyult. Örül, hogy vége, hogy hazamehet. Egyébként sincs tisztában a jogaival: a legtöbb peres eljárás nem szakmai, hanem “viselkedésbeli” probléma, rossz adminisztráció, vagy elégtelen tájékoztatás miatt indul.

A TASZ, Társaság a Szabadságjogokért „Zokszó nélkül tűrjük?” betegjogi konferenciáján a területet jól ismerő előadók beszéltek a betegek jogairól, változásokról az új Ptk.-ban valamint arról, hogy mi a fő probléma a betegjogok körül ma Magyarországon.

Az egyes tárgyalt jogokat és kötelezettségeket a következőkben a TASZ Betegjogi képregényével illusztrálom. Forrás: TASZ.hu

Ellátáshoz való jog

Egyenlő bánásmód elvére alapuló progresszív ellátás joga. Azaz a betegnek alapvetően joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Rendkívül nehéz az egyre dráguló szolgáltatásokat az egyre öregedő társadalomban pénzügyileg fenntarthatóan biztosítani, így ennek tartós megoldása kellene hogy legyen az egyik legfontosabb szakmapolitikai feladat. Különösen nehéz kérdés az ellátáshoz való jog biztosítása valós biztosítási jogviszony nélkül (természetesen nem akut ellátási esetekben merülhet fel a kérdés).

Tájékoztatáshoz való jog

Legtöbb probléma a tájékoztatás hiányosságaiból ered! Hidvéginé Adorján Lívia szerint minimálisan szükséges lenne elmondani, hogy a betegnek mi a baja, mi a gyógyulási terv, miket javasol a szakember, mik az alternatívák. Lehetőleg szóban ÉS írásban. De a szóbeli tájékoztatás nem elhanyagolható. Javaslata szerint a betegjogokról szóló tájékoztatást érdemes lenne minden megfelelő helyen,  jól láthatóan, illusztrálva, a beteg számára könnyen megérthető formában kihelyezni.

A kapcsolattartás joga

A kórház nem zárt intézmény! Hozzátartozóival, barátaival a beteg írásban vagy szóban (telefonon) kapcsolatot tarthat és látogatókat fogadhat. A kapcsolattartásnak csak az intézmény feltételei, a betegtársak jogai és a betegellátás rendje szabhat korlátokat (részletesen a kórházi házirend tartalmazhat megkötéseket). Kiskorú gyermeknek és a súlyos állapotú betegnek joga van ahhoz, hogy egy személy - a betegellátást nem zavarva - éjjel-nappal mellette tartózkodjon. Hasonló a helyzet szülő nő esetében is.

Titoktartáshoz, adatvédelemhez való jog és kötelezettség

A beteg egészségügyi ellátásában résztvevő személyeknek az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) bizalmasan kell kezelniük, és azokat csak az arra jogosultakkal közölhetik. Fontos, hogy a betegnek a szobában lévő betegtársakra vonatkozó adatokat, titkokat is védenie kell. A beteget kórházba történő felvételekor meg kell, hogy kérdezzék arról, kinek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki az egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

Folyt. köv.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!