Összeomlik -e az alapellátás?

8 Komment
0 Reblog

Nagy élvezettel olvastam dr. Fekete Imre háziorvos (ha minden igaz balmazújvárosi háziorvos) nyílt levelét az alapellátás jelenlegi helyzetéről. Világosan és viszonylag röviden foglalta össze a valódi gondokat, amelyek a megújulás útjában állnak. Ráadásul szerintem az egész egészségügy paradigmaváltásában is kulcsszerepet játszanak az alapellátás jelenlegi buktatói.

A levélből:

„A lakosság az alapellátást szabályok és barrierek nélkül folyamatosan túlterhelve azt igen sok esetben indokolatlan számban, indokolatlan kázusokkal keresi fel, vár mindenre megoldást. Ez a helyzet eredményezi azt, hogy a háziorvosi szolgálatok olyan tevékenységet is végeznek, amit nem kéne, ugyanakkor nem tud megfelelni annak, ami feladata lenne.”

Ebben a két mondatban gyakorlatilag megjelenik a lényeg. Sokszor a háziorvoshoz fordulásnak az ég világon semmi köze a valós egészségügyi szükséglethez, ugyanakkor szociális célokra használni egy (elvileg) méregdrága, professzionális egészségügyi rendszert óriási pazarlás, amit a legkevésbé mi engedhetünk meg magunknak. Egy nemrég megjelent cikkben, amely Győr-Moson-Sopron megye egyik legkisebb településéről, Maglócáról szól, valami egészen kiváló és hihetetlenül életszerű példát találtam erre:

„...A helyi nyugdíjasok pedig feltalálták magukat: minden kedden rendel egy orvos a kultúrházban, így ők oda járnak trécselni. "Ilyenkor az is megy, akinek nincsen baja, csak akkor kitalál magának valamit" - mondta egy nyugdíjas.„

Bumm. Ez rendkívüli súlyú kijelentés, erről szól ma a háziorvosi rendszer! Ne gondoljuk, hogy egy nagyobb városban ne lenne kisértetiesen hasonló a helyzet! Ehhez jön még a "papírgyártó" funkció; receptírás, táppénz igazolás, szakorvosi beutaló...

Ahogy Fekete Imre is írja, valóban futószalag mellett dolgozó munkáshoz hasonlítható a pozíció. Holott az egyik legfontosabb feladatot kellene, hogy  ellássa  a háziorvos; s sokszor másod-, harmadszakvizsgával rendelkező háziorvosok kisebb praxisközösségeket alkotva komoly prevenciós tevékenységet kifejtve, erős kapuőri szereppel megáldva (azaz csak azok az esetek jutnának túl a háziorvoson, akik valamilyen speciális körülmény folytán valóban járóbeteg szakellátást igényelnek) igen hatékonyan végezheté a hozzá tartozó lakosság ellátását. Ehhez természetesen olyan anyagi ösztönzőrendszert kellene kialakítani, mely nem (csak) a fejkvóta alapú betegellátásban merül ki, hanem egy komoly edukációs, prevenciós és egyben holisztikus szemléletmódot erősít, erre ösztönöz a szolgáltató és a beteg (!) részéről egyaránt. Ne abban legyen érdekelt az alapellátást végző orvos, hogy a betegtől szabaduljon, mert ezren ülnek még kint (tisztelet a kivételnek!), hanem abban, hogy minnél kevesebb olyan beteg legyen, a körzetében, akinek magasabb szintű ellátást kell biztosítania. Ehhez természetesen több pénz is szükségeltetik, de mindenekelőtt komoly szemlélet- és struktúraváltás, valamint a háziorvosok bizonyos jogköreinek átgondolása, leginkább bővítése.

A háziorvosok száma bár kevés, de egyelőre nem kiugróan alacsony; ennyi háziorvossal, megfelelő szakszemélyzettel egy igen jól átgondolt és felépített rendszer véleményem szerint még működtethető lenne.

 1000 főre jutó háziorvosok száma 2010-ben (OECD és KSH adatbázis alapján)

Óriási gond van ugyanakkor a háziorvosi kar korfáját és területi eloszlását tekintve! A betöltetlen praxisok többsége természetesen vidéken, a gazdaságilag és társadalmi-szociális tekintetben elmaradottabb régiókban található (leginkább BAZ megyében). A háziorvosok életkorára vonatkozóan idézek egy 2011-es, alapellátásról szóló, egyébként kitűnő ÁSZ elemzést:

„Az ellátórendszer ellehetetlenülését vetíti előre az orvosok elöregedése és a rendszerbe belépő új orvosok alacsony száma, valamint az, hogy az országos átlagnál magasabb megbetegedési és halálozási mutatókkal bíró településeken az egy orvosra jutó betegek száma emelkedik. Az orvosok több mint harmada 50-59 év közötti és további harmada 60 év feletti. Az önkormányzatok nehezen tudják betölteni a megüresedő praxisokat, amit mutat a pályázati idők elhúzódása, a felosztott körzetek és a betöltetlen praxisok számának növekedése, a szakképzésben résztvevők alacsony száma.”

(A jelentésben egy nagy elírás azért van sajnos, aki esetleg olvasná az figyeljen oda; a 10 ezer lakosra jutó háziorvosok száma című táblázatban BAZ megye esetében az egy háziorvosra jutó lakosok száma természetesen nem 14571,7, hanem 1457,1)

Az alapellátásban dolgozó orvosok két harmada tehát 50 év feletti! Elkerülhetetlen lesz a fiatal orvosok szakma felé terelése és a vidéki körzetek valamilyen módon (nyilván elsősorban anyagi ösztönzőkkel való) segítése.

Ezer szempontot lehetne még elemezni az alapellátásban; finanszírozás, jogi környezet, betegutak, az ellátás közjószág jellegének befolyásolása valamiylen co-payment jelleggel, hálapénz, műszerezettség stb., azonban a lényegen mit sem változtat. Az alapellátás szerepét helyre kell tenni, és ez a szakmapolitikai vezetés feladata. A nevéhez méltóan ennek kell lennie az alap ellátásnak; amennyire csak szakmailag lehetséges kimerítő és kielégítő ellátást kell biztosítania a lakosság számára, a (primer) prevenció erősítésével, betegoktatással. Engedjük, hogy az alapellátást végző orvosok elláthassák a feladatukat, biztosítsuk az ehhez szükséges feltételeket, mert ez óriási terhet tud levenni már rövidtávon is a jóval nagyobb költségigényű járó- és fekvőbeteg-szakellátás válláról!

 

 Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

 

 

Újabb feladatokat kapnak a kormánytól az egészségügyi ágazat vezetői. A lakosság egészségi állapotának ugrászerű javulása várható majd persze ezektől az intézkedésektől is úgy érzem. A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározat alapján a következő feladatokat szabta a kormány az EMMI, és így áttételesen az egészségügyi államtitkárság számára (nagyon nehezen emésztem meg egyébként a tényt, hogy nem létezik egészségügyi minisztérium, ez önmagában jelzi egyébként az ágazat helyzetét és ”fontosságát”):

 

  • 1. „A Kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzési lehetőségeit a pénzügyi források rendelkezésre állásának figyelembevételével, és készítsen előterjesztést a Kormány részére;”

 

 

Ehhez túl sokat nem tudok hozzátenni, nyilván nem közvetlen az egészségügyet érintő intézkedésről van szó. Zseniális ötlet, kár, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe, gondolom ezentúl nem lesz munkanélküliség a pályakezdők között.

                            

 

  • 2. „A Kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egészségügyi ágazat humán-erőforrás szükségletével összefüggésben szakterületenként mérje fel az emberi erőforrásigényt, valamint az ehhez kapcsolódó képzési kapacitást, továbbá készítsen nemzetközi összehasonlítást az ágazat humánerőforrás helyzetéről, a lakosság egészségi állapotáról, és ezekről a Kormányt jelentésben tájékoztassa;”

 

Ez már inkább az ágazatról szól. Azért ha belegondolunk megdöbbentő, hogy most, 2013-ban sem tiszta (mert nem az!), hogy mely szakterületen mekkora a hiány, illetve mekkora fennakadást okozhat egy esetleges nyugdíjazási hullám, sőt, egyáltalán pontosan hány aktív szakorvos, illetve szakorvosjelölt dolgozik az adott területen (és milyen területi megoszlásban). Számos olyan szakterület van egyébként, ahol extrém magas a szakorvosok átlagéletkora, és egy esetleges nyugdíjazás jóval nagyobb arányú munkaerő-kiesést jelentene, mint más szakmákban. Ilyen például a képalkotó diagnosztika, a laboratóriumi diagnosztika, a patológia, a gyermekgyógyászat, az aneszteziológia és még sorolhatnám. A hiányszakmák sora is évről-évre bővül, lassan gyakorlatilag alig marad olyan terület, ami nem tekinthető annak. Az ehhez kapcsolt képzési kapacitás elengedhetetlen, azonban hiába lesz lehetőség több szakember képzésére, mert megfelelő anyagi ösztönzők nélkül a fiatalok sem mennek a hiányszakmák felé, illetve nem tarthatók ott hosszútávon. Épp a motiváció hiánya miatt váltak ezek hiányszakmává! A lakosság egészségi állapotáról pedig egy kiváló kiadvány születik minden évben; az OECD Health at Glance című összeállítása évről-évre, számos indikátor alapján elemzi és hasonlítja össze a tagországok egészségi mutatóit és egészségügyi rendszerük megfelelő jellemzőit. Meglehetősen gyászos képet mutatunk sajnos szinte minden eredmény szempontjából. A legtöbb halálozást eredményező keringési betegségek és rosszindulatú daganatok okozta halálozás, a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás tekintetében is igen előkelő helyet foglalunk el a listákon. Ennek következtében sajnos a születéskor várható élettartam tekintetében is jelentős a lemaradásunk a többi tagállamtól (főként a férfiak esetében). Sajnos ezekben az adatokban nem csak Európa nyugati felétől, de a visegrádi országoktól is elmaradunk, ráadásul az országon belül is rendkívül nagy területi egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg.

 

Iszkémiás szívbetegség okozta halálozás (forrás: OECD Health at Glance 2012)

 

 Rosszindulatú daganatok okozta halálozás (forrás: OECD Healt at Glance 2012)


Férfiak születéskor várható élettartama, rendkívül nagy területi egyenlőtlenségekkel (forrás:http://hetfa.hu/wp-content/uploads/HMM03_Csite_Nemeth_ASzuleteskorVarhatoEllettartamKisteresegiEgyenlotlensegei.pdf)

 

 

  • 3. „A Kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen előterjesztést a Kormány részére az egészségügybenfennálló foglalkoztatási jogviszonyok rendezéséről, a megbízási és vállalkozási jogviszonyok más foglalkoztatási formával való kiváltásának lehetőségeiről, a pénzügyi források rendelkezésre állásának figyelembevételével; Felelős: emberi erőforrások minisztere;

 

Határidő: 2013. június 30.”

 

Szerintem ez az egyik legizgalmasabb pont (ezért is írtam ide a feltüntetett határidőt is), amelyet a poszt írásáig egyik szakmai (vagy kevésbé szakmai) médium sem emelt ki. „...megbízási és vállalkozási jogviszonyok más foglalkoztatási formával való kiváltásának lehetőségei”; azért ez egy elég merész vállalás. Nagyon sokan dolgoznak az egészségügyben vállalkozóként, közreműködőként, és most nem csak az alapellátásra gondolok (ahogy szerintem a kormányzat sem rájuk gondol). Számos aneszteziológus, patológus, radiológus stb. dolgozik szerződéssel másod-harmadállásban, hogy biztosítani tudja saját megélhetését, persze sokszor többszörös órabérért. Gyanítom részben ezek a magasabb kifizetések, részben a munkaviszony jellegéből adódó kissé szabadabb mozgástér az, ami zavarhatja a döntéshozókat. Egyelőre nem tudom megmondani mi az igazi oka ennek a furcsa kérésnek, vagy lesz eből az egy mondatból később, de rendkívül fontosnak tartanám, hogy ez a hír, ez az észrevétel ne maradjon említés nélkül, mert a későbbiekben okozhat még izgalmas perceket. Mindenesetre aggasztó a vállalkozói jogviszony ilyen kontextusban való említése.

 

 

  • 4. "A Kormány felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen előterjesztést a Kormány részére az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítésének egyes kérdéseiről, különös tekintettel a szakmai minimumfeltételek érvényesíthetőségére, továbbá az alapellátás fejlesztésére a pénzügyi források rendelkezésre állásának figyelembevételével;"

 

 

Azzal azért jó tisztában lenni, hogy ha az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak (ÁNTSZ-nek) érdekében állna (és lenne forrása) országos szinten ellenőrizni a szakmai minimumfeltételeket, és az ezeknek való szigorú megfelelés alapján adna csak működési engedélyt az egyes kórházak, osztályok számára, akkor igen kevés intézmény maradna működőképes hazánkban. A szakmai minimumfeltételek pontos meghatározása rendkívül fontos feladat, azonban ha nem állítunk reális feltételrendszert az ágazat és a szakmák számára, akkor továbbra sem lesz több egy illúzórikus célnál. Ahogy a mondat utolsó része szól; „a pénzügyi források rendelkezésre állásának figyelembevételével”! Az alapellátás (és a járóbeteg szakellátás) rendszerének reformja és megerősítése alapvető fontosságú struktúraváltást jelenthetne az ágazat fenntarthatósága szempontjából, ez az elv tehát helyes, de gyanítom nem fog óriási szerkezetátalakítást maga után vonni.

 

 

A fenti pontok meglehetősen ambivalens érzelmeket váltottak ki belőlem, elég általános, olykor meglepő, illetve a vállalkozói jogviszonyok esetében egészen visszás gondolataim támadtak. Mindenesetre kíváncsian várom majd, hogy ezekből a bekért adatokból milyen intézkedéselk születnek majd.

 

 Tetszett a cikk? Kövessen minket a Facebookon!

 

 

 

 

 

Szerző: dr. Bálint Botond, Társzerkesztő: Szász Levente F|M|E egyesület hivatalos blogfelülete

Kövesse a blogot a Facebookon!

Címkefelhő

egészségügy (26),GDP (8),költséghatékonyság (6),onkológia (5),hálapénz (5),magánbiztosítás (5),humánerőforrás (4),magánszolgáltatás (4),finanszírozás (3),TVK (3),mHealth (3),forrásteremtés (3),konferencia (3),mobile health (3),ehealth (3),korrupció (3),PET (3),FME egyesület (2),védőoltás (2),magánkiadás (2),halálozás (2),humánerőforrás-krízis (2),Szócska Miklós (2),innováció (2),e-alap (2),jövő (2),betegjogok (2),adó (2),Kondratyev-ciklus (2),orvoselvándorlás (2),alapellátás (2),beszállítói_hitel (2),kettős_juttatás (2),CT (2),rendelet (2),háziorvos (2),ombudsman (2),nyugdíj (2),orvoshiány (1),orvosi bérek (1),rezidensszövetség (1),Peterfy Sandor utcai korhaz (1),humán erőforrás-krízis (1),eutanázia (1),transzparencia (1),bizalom (1),fejátültetés (1),társadalombiztosítás (1),béremelés (1),tablet (1),alkohol (1),dohányzás (1),egészségi állapot (1),WHO (1),szakmai minimumfeltételek (1),ÁSZ (1),daganat (1),e-health (1),közfinanszírozás (1),META (1),kegyes halál (1),multimédia (1),hatékonyság (1),Ausztria (1),enesazegeszsegugy (1),társadalom (1),cloud (1),magánkórház (1),OEP (1),gamification (1),reform (1),magánegészségügy (1),magánbiztosító (1),VIP (1),Laborom (1),Healthcare (1),Egészségügy (1),okos (1),Innovation (1),Smart Healthcare (1),interjú (1),applikáció (1),magánellátás (1),uzsoki (1),gazdasági válság (1),mortalitás (1),incidencia (1),digital health (1),születésszám (1),BAZ megye (1),miskolci kórház (1),rezidens szövetség (1),kiszolgáltatottság (1),HIV (1),mhealth (1),laborom (1),TASZ (1),páciens (1),patient (1),vállalkozói jogviszony (1),csecsemőhalál (1),Primary Care Trust (1),nyugdíjtörvény (1),kardiológia (1),MRI (1),jogszabály (1),kettős juttatás (1),TEK (1),várólisták (1),kenyszernyugdijazas (1),pacemaker (1),kórházi adósság (1),forráshiány (1),egészségnyereség (1),gyógyszeripar (1),Méltányosság (1),onkológiai terápia (1),beszállítók (1),nővérhiány (1),ÁNTSZ (1),korkedvezmény (1),járulék (1),kettős_finanszírozás (1),MR (1),önkéntes magánbiztosítás (1),tarsadalombiztositas (1),kórházi_ágyak_száma (1),pazarlás (1),egészség (1),gyógyszer (1),esélyegyenlőség (1),tandíj (1),kiadáscsökkentés (1),indikáció (1),gyógyszerkassza (1),biológiai_terápia (1),célzott_terápia (1),kiadások (1),co-payment (1),Beveridge-rendszer (1),képalkotó_diagnosztika (1),Hepatitis A (1),kötséghatékonyság (1),NHS (1),3d printing (1),additive manufacturing (1),nagy-britannia (1),járvány (1),fertőző májgyulladás (1),oltási rend (1),járványügy (1),kormányhatározat (1),influenzajárvány (1),gazdasági társaság (1),kényszernyugdíj (1),bérkiegészítés (1),életpályamodell (1),beszállítói hitel (1),exoszkeleton (1),cianobaktérium (1),BCI (1),csucstechnologa (1),PCR (1),Hepatitis (1),virologia (1),modern orvostudomány (1),betegutak (1),hitel (1),adósság (1),járulékbevétel (1),beruházás (1),fejlesztés (1),HBCS (1),unios forras (1),OECD (1)

Követők

qaly otaku nagypepi

Utoljára kommentelt bejegyzések

Utolsó kommentek